Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 43/2021 (Győr, 2021)
Tanulmányok - Horváth József: Egy győri nemespolgár otthona, életmódja és könyves műveltsége a 18. század közepén. Semberger Károly hagyatékáról
EGY GYŐRI NEMESPOLGÁR OTTHONA, ÉLETMÓDJA ÉS KÖNYVES MŰVELTSÉGE A 18. SZÁZAD KÖZEPÉN A KONYHA FELSZERELÉSÉRŐL „Konyhabeli Vass, rész [!] és más féle edények az Konyhában elegendők találtattak” - állapították meg a leltározók, így e témában csak azokról a darabokról szerezhetünk tudomást, melyeket talán más helyiségekben írtak össze. így találkozhatunk négy nagyobb, nyolc kisebb, valamint hat „Még ezeknél Kisseb” cintál, három tucat ólomtányér, egy rézmozsár (törővei együtt), valamint egy három lábú rézlábas (födelével) említésével. Könyvbirtoklás Az eddig elmondottak alapján talán az átlagosnál is fontosabbá válik Semberger Károly hátrahagyott könyveinek vizsgálata. A hagyatéki leltárban43 fennmaradt, 93 tételből álló könyvjegyzéket tanulmányunk mellékleteként közöljük; itt és most nézzük annak fontosabb jellemzőit! A könyvek formátumát a tételek döntő többségénél — nyolc eset kivételével — jelölik. Az adatokat összesítve megállapíthatjuk, hogy a negyedrét jelenti 28 előfordulással a leggyakoribb formátumot - mellette két „4“ minori”-val is találkozhatunk. A nyolcadrét formátumot 22 munka képviseli - emellett két „8TMminori” és három „8TMmaiori” jelölésű tétel is előfordul. Nem sokkal „marad le” a legnagyobb méret sem: a 18 „folio” mellett egy-egy „in folio maiori”, illetve „in folio minimo” megjegyzést is találhatunk. Lényegesen kevesebb van viszont a legkisebb méretű könyvekből: tizenkettedrét formátumból hat, míg tizenhatodrétből mindössze egy található az állományban, egy műről pedig csupán azt jegyzik meg, hogy az „in theca” volt. A formátum kapcsán talán nem érdektelen utalnom arra, hogy az ívrét méretű munkák döntő többsége a leltár elején szinte összefüggő sort alkot; amennyiben a leírás az elhelyezés sorrendjében történt, úgy ez valamiféle méret szerinti tárolás - csoportosítás - nyomait mutatja. Sajnálatos módon csak nagyon kevés tételnél ad az inventárium pontos kötetszámot. így tudjuk például, hogy Kazi történeti munkájának mindhárom kötete megvolt az állományban, míg Molnár szótárának vagy a „Notitiae Conciliorum” című műnek csak a második kötete, így azt nem tudjuk megmondani, hogy Semberger Károly bibliotékájának 93 könyve hány kötetet tett ki; az elszórt adatokból annyi kitűnik, hogy a gyarapítás nem volt a legtervszerűbb, és az is bizonyos, hogy a többkötetes munkák száma nem volt nagy, három kötetnél terjedelmesebb mű pedig aligha volt itt megtalálható. Két tételnél jegyzi meg a leltár, hogy az adott mű két példányban van meg: a Radzivili vilniusi herceg jeruzsálemi zarándokútját bemutató könyvnél, illetve a „Lunigij Publicorum Negotiorum Syloges” jelölésűnél. Egy esetben - „Manuscriptum Stilare Juridicum” - jelzik a mű kéziratjellegét. A kiadványok döntő többsége latin nyelvű: mindössze egy német — „Lexicon Stácz Unczajtung” — és nyolc magyar nyelvű tétellel találkozhatunk. Az utóbbiak közül Pázmány Péter „Kalauz”-ára, Faludi Ferenc két fordításkötetére — „Udvari ember”, illetve „Nemes ember” —, Kempis Tamás munkájára — nagy valószínűséggel: Krisztus követéséről -, valamint a „Magyar Mars”-ra hívnám fel a figyelmet. E magyar nyelvű munkák egyben tematikai csoportot is 43 MNL GyMSM GyL Győr vármegye nemesi közgyűlésének iratai Archivum Vetus Acta Orphanalia IV. A. lg. Lad. 3. Fase. 21. No. 3. 43
