Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 43/2021 (Győr, 2021)
Tanulmányok - Horváth József: Egy győri nemespolgár otthona, életmódja és könyves műveltsége a 18. század közepén. Semberger Károly hagyatékáról
EGY GYŐRI NEMESPOLGÁR OTTHONA, ÉLETMÓDJA ÉS KÖNYVES MŰVELTSÉGE A i8. SZÁZAD KÖZEPÉN végén nevezhették el a fazekasoknak az utcában lévő üzleteiről.41 Amint azt Semberger Károly hagyatéki irataiból láthatjuk, a fazekasok boltjai az 1760-as évek közepén már itt voltak! Nem érdektelen persze számunkra az sem: kik és mennyiért béreltek az emeleten helyiségeket? Az első évben a már említett Wollenstein gróf 250 forintot fizetett „contractus Szerént” — nem tudjuk meg viszont, hogy mekkora lakrészt bérelt. Az esztendő kitelvén ő kiköltözött; helyette 1765- október elsejétől már „Generalis Revenzni” az új lakó, aki 120 forintot fizetett egy esztendőre - nyilván kisebb alapterület bérletéért. Találhatunk viszont az erre az esztendőre szóló listán egy „a Szakács az alsó szobákért” tételt is, 50 forint összeg feltüntetésével. A következő esztendőben „Lakó sem Lévén” csupán a fazekasoktól befolyt összeget vehették számba; 1767 októberétől viszont „ide jőve a Baro Hochberg Lakónak”, 50 forint lefizetésével gyarapította a család bevételeit. Ez utóbbi tétel a következő három esztendőben is olvasható az összesítésben; 1770. április 24-től azonban itt vesz ki szállást „az Hadi Comissarius” is, aki ez év szeptemberének végéig 120 forintot fizet ezért, majd itt marad a következő egész esztendőre is - 240 forint lefizetése ellenében. Amint az elmondottakból látható, 1764 és 1771 között szinte minden esztendőben volt egy-két — többnyire rangos — „albérlő” a Semberger-házban, ami a ház méretét, „rangját” és — valószínűleg „magasabb komfortfokozatra” is utaló — keresettségét egyaránt jelzi. A számokból pedig az derül ki, hogy a tőlük származó bevételek - a fazekasok boltjai után befolyó bérleti díjakkal együtt - évente mintegy 300-400 forint körüli összeget tettek ki; esetenként lényegesen többet, mint amennyi a többi ingatlan bérbe adásából együttesen befolyt! Mit költöttek a Semberger-házra? Érdemes kigyűjtenünk az elszámolásokból azt is, hogy a fentebb említett - 1764 és 1771 közötti - időszakban milyen kiadások jelentkeztek a házzal kapcsolatosan. Ez annál inkább érdekes lehet számunkra, mert - amint az szélesebb körben ismert - az 1763. évi földrengés Győr városát sem kerülte el. Az 1763. ÉVI FÖLDRENGÉS OKOZTA KAROK HELYREÁLLÍTÁSA „Az 1763 Esztendő béli főid indulás minő költséget okozott, meg mutattyák Mesterrek aúsztziglik de Anno 1764, 1765” — kezdi az elszámolás egyik tételét Semberger Károly özvegye.42 Már ezen mondatából láthatjuk, hogy a helyreállítás még két esztendővel a földrengés után is tartott. A folytatásból megtudjuk, hogy először 13 mázsa vasat hozatott, mázsáját 9 forintért, így ez 117 forintjába került; mivel ez nem bizonyult elegendőnek, „Fischer Uramtúl” 41 forint, valamint 58 és fél krajcár értékben vásárolt még vasat. A lakatosnak, aki a két szállítmánnyal érkezett vasat „főll munkálta”, közel 104 forintot fizetett; a kőműves munkájáért pedig - amint azt a Carl Jungwürth „Maurer Meister” által kiállított tucatnyi számla részletesen is alátámasztja - összesen 194 forintot, valamint 32 és fél krajcárt kellett kifizetnie. A kőművesek 41 Tomaj 1967. 339. 42 MNL GyMSM GyL Győr vármegye nemesi közgyűlésének iratai Archivum Vetus Acta Orphanalia IV. A. lg. Lad. 3. Fase. 21. No. 2. 39
