Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 43/2021 (Győr, 2021)
Tanulmányok - Horváth József: Egy győri nemespolgár otthona, életmódja és könyves műveltsége a 18. század közepén. Semberger Károly hagyatékáról
HORVÁTH JÓZSEF bővíthető; egy adatra azonban mindenképpen érdemes figyelnünk. Az 1617. évi telekkönyvben a családfő neve „Haas máskép Sibenbürger György” alakban említtetik;27 ez valószínűleg arra utal, hogy a család Erdélyből kerülhetett Győrbe - így a „Simberger” alak a győriek számára hosszúnak talált „Sibenbürger”-ből is kialakulhatott. A mai Liszt Ferenc utca 1. szám alatti ház tulajdonosváltásait itt és most nem részletezve — megtette ezt már adattárában Lővei Pál és Nagy Judit28 - csupán néhány, a Semberger család története szempontjából érdekesnek tartott kérdést említenék. Az első: mikor és hogyan került a ház Simberger György tulajdonába? Amit biztosan tudunk: 1634-ben már az övé volt; Lővei Pál feltételezése szerint az előző tulajdonos, az 1617. évi telekkönyvben említett Földessy István komáromi magyar seregbíró özvegyét vehette feleségül, az ő kezével került a ház a birtokába.29 Találhatunk a szakirodalomban ettől eltérő adatokat is: Markó Árpád például azt írja, hogy a ház 1626-ban került a győri nemes Schönberger család birtokába;30 Jenei Ferenc szerint viszont Földesy Istvántól a lánya örökölte a házat, és az ő révén került az a Semberger család tulajdonába.31 E kérdések eldöntése nem lehet jelen tanulmány feladata; sokkal fontosabb számunkra, hogy a család házbirtoklásának folyamatossága a 18. század derekáig meggyőzően bizonyítható.32 így tudjuk, hogy az 1680-as évek elején Schemberger Mihály kereskedő, a 18. század első két évtizedében pedig Schemberger Ádám volt a ház tulajdonosa. Az utóbbi esetében viszont valószínűleg az apát azonos nevű fia követte; erre utal az az 1714-ben kelt „testvéri egyezség”, melyet az ifjú Schönberger Ádám kötött az akkor már Welligrand Illés özvegyeként említett testvérével, Mária Katalinnal, apjuk halála után.33 A tanulmányomban feldolgozott hagyatékot hátra hagyó Semberger Károly az 1743/44. évi adójegyzékben említtetik először a ház uraként, és az 1756/57. éviben szerepel neve utoljára — így mintegy másfél évtizedig élhetett itt családfőként. Az évszámok egyértelművé teszik: téves az a szakirodalomban több helyen olvasható adat, mely szerint a házat a Semberger család 1749-ben eladta 1200 rajnai forintért Payer Józsefnek, és tőle került később a Győr megyében birtokos Györgyi, Lippay és Gyapay családok tulajdonába.34 Amivel az eddig elmondottak még kiegészíthetők, azok az említett családtagok tanulmányaira vonatkozó adatok — köszönhetően annak, hogy nemrégiben elkészült a győri jezsuita gimnázium diákjainak adattára. Ebből kiderül, hogy a család több tagja is végzett itt tanulmányokat. Az első a sorban Semberger Mihály volt, aki 1653-ban principistaként kezdett és 1657-ig követhető itteni léte, amikor a syntaxista osztályba iratkozott be.35 Semberger Ádám 1680-ban parvistaként kezdett és a grammatista osztályba 1684-ben történt beiratkozásáig van adat itteni tanulmányairól - ekkor 13 esztendősnek mondják a magyar nemzetiségű, evangé-27 Villányi 1882. 167. 28 Lővei-Nagy 2013. 308. 29 Lővei 1998. 51.; Lővei-Nagy 2013. 308. 30 Markó 1941. 51. 31 Jenei 1959. 14. 32 Lővei-Nagy 2013. 308. 33 Markó 1941. 34 Jenei 1959. 14.; Jenei-Koppány 1964. 113.; az állítást már korábban cáfolta: Lővei 1998. 59. (36. jegyzet). 35 Fazekas-Kádár-Kökényesi 2020. I. köt. 269. (03165. tétel) 36
