Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 43/2021 (Győr, 2021)

Tanulmányok - Gerencsér Péter: A „Muskatirossok Várossá”. Az állandó magánhaderő megteremtésének kísérlete a 17. századi Gartán

A „MUSKATIROSSOK VÁROSSÁ”

1677 és a 18. század elejének időszaka között mikor és milyen okból távozott Gartáról a német haderő, de tömeges távozásuk az előszámlált adatok alapján kétségbevonhatatlan tény. A kapuváriak németellenességét igazolja Ferdinando Luigi Marsigli császári hadmérnök beszámolója. 1683. július 2-án a Bécs elleni utolsó nagy oszmán hadjárat idején a tatárok elől menekülő és a kapuvári várban oltalmat kereső Marsigli előtt nem voltak hajlandóak kinyitni a kaput a védők, akik Thökölynek tervezték átadni az erősséget, és a császáriaktól elszenvedett sérelmeiket hánytorgatták lel az itáliai hadfinak: „nem esznek többé a mi kosztunkból a téli beszállásolás idején, mert mi már más urat szolgálunk!”68 Figyelembe veendő az a tény is, hogy a már említett 1683. és 1687. évi kapuvári hajdúkatalógusban nem találunk német nevűeket, azaz már abban az évtizedben távozhattak. Ugyanakkor a németellenesség kicsúcsosodása a Rákóczi-szabadságharc idejére is eshet, amikor a 17. században ide költöző német telepesek sorsa a Flabsburg-ellenes hangok fegyveres konfliktusba való átfordulása miatt véglegesen megpecsételődhetett.

Akár Esterházy Pálnak a birtokszerzése utáni telepítőpolitikája, akár az erőszakos elüldözés folytán távoztak a német muskétások Gartáról, ott igazolható módon később is éltek német jövevények. Az 1720. évi országos összeírásban megtalálható ugyan négy „Németh” vezetéknevű, illetve Tringer (Trinker) Gáspár neve, aki az 1672-ben, 1677-ben és 1680-ban is említett Andreas Trinker leszármazottja lehetett, de Joannes Galuserus nevének nem ismeretes előzménye.69 Wolfgang Göndöcs felmenői ugyan nem szerepelnek a korábbi nevek között (legalábbis nem ezen a vezetéknéven), de az 1754-55. évi nemességvizsgálat szerint Göndöcs Farkas (ami nyilván a Wolfgang keresztnév tükörfordítása) felmutatta azt az 1672-ben kelt hivatalos okiratot, mely szerint I. Lipót Göndöcs Jánosnak (előbbi nagyapjának) és hat társának nemességet adományozott.70 Ez a nemesitési levél fennmaradt, melyből viszont az derül ki, hogy a nemesi címet nem valami hősi cselekedetért szerezte meg. Prózai oka volt, 1666. június 24-én Nádasdy (III.) Ferenc adta neki a nemességet 200 forint fejében, vagyis vásárlás útján jutott hozzá, nem hadi szolgálataiért cserébe,71 bár hajdú volta kiderül a kapuváriak 1687. évi összeírásából.72 Wolfgang Göndöcs felesége Mocsa Judit volt, azaz a következő generációjuk a vegyes házasság folytán már elindult a magyarosodás útján.73 Rajtuk kívül nincs további német nevű, csak magyar és szláv nevűekre akadunk az 1720. évi országos összeírásban.

Részletesebb kimutatást tartalmaz az a Sipőcz János gartai bíró hivatali idejéből származó 1735. évi gartai összeírás, mely feltünteti a lakók származási helyét is.74 A már horvát betelepülőkkel is gazdagodó községben ismét megtaláljuk a kapuvári születési Wolfgang Göndöcs nevét. A német nevűek közül helybeliként tüntették fel Tringer Jánost, Fíoffer Pált, Hoffer Mihályt, valamint azokat, akiknek a szülei még jövevénynek (advena) számítottak, mint Németh Pált, Németh Istvánt, Hoffer Fülöpöt és fiát, Józsefet, Bászly (Pászli) Györgyöt, míg az egy telken lakó két Klausernek, Istvánnak és Jánosnak az őse, Michael Klauser 1675-től jelen volt Gartán. Velük szemben Kis György Ausztriából, Bászly (Pászli) István, Tringer Gáspár és

68 Lovarini 1931. 150.

69 MNL OL Regnicolaris Levéltár (N) 1720. évi összeírás (N 79) Sopron megye 41. Téka. 316-318.

70 Soós é. n. [1941] 331.

71 MNL OL Magyar Kancelláriai Levéltár (A) Libri regii, 1527-1867 (A 57) Libri donationum 11. pag. 213-214.

72 Gerencsér 2020. 225.

73 Varga 2002. 62.

74 MNL OL P 108. Repositorium 14. Fase. D. No. 130. pag. 132-138.

21