Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 43/2021 (Győr, 2021)
Tanulmányok - Gerencsér Péter: A „Muskatirossok Várossá”. Az állandó magánhaderő megteremtésének kísérlete a 17. századi Gartán
A „MUSKATIROSSOK VÁROSSÁ” zetékneve is utalhat etnikumra, az idegenek aránya még nagyobb, noha az 1672-es 75—87%-os arányhoz képest valamelyest csökkenő tendenciát mutat. A két névállomány összevetése lehetőséget teremt a személyek közötti folytonosság vizsgálatára. Lenhartné valószínűleg az 1672-ben említett Lenhart Siglnintner felesége volt, amíg azonban a férjéről azt írták, hogy ő akkor már építkezett, nejéről most azt állították, hogy 1677-ben kezdte házának építését (a logikai ellentmondás alighanem úgy oldható fel, hogy feltehetően Garta más részén fogott új építkezésbe). Mindkét összeírásban találkozunk Michael Lautnerrel, Jacob Holländerrel, Jacob Laknerrel, Caspar Paczellel (a név alighanem a később igen elterjedt Pászli előzménye), Andreas Fridrich-hel, Wolfgfang] Waldemairral, Martin Eislerrel, Andre Trinker pedig Andreas Glrinkerrel, Gregor Odi Gregor Adlerrei, míg Sigmond Bold Sigmund Heigellel lehet azonos. Ennek alapján az 1677-es névsorból 11 fő már 1672-ben is Gartán élt, és ez a szám tovább bővíthető azzal a három személlyel, akikről más urbáriumokból tudható, hogy bizonyosan Kapuvárról költözött be. 1672-ben ugyanis még Kapuváron élt a két zsellér, Kávássy Pál és Bognár János, míg Czoban Phűlőp alighanem Czovanczy (Csobánczy) Füleppel azonosítható, aki azonban érdekes módon 1669-ben Kapuváron kapott háza felépítéséhez öt évi adómentességet, ám ezek szerint 1677-ben, amikor már korábbi adókedvezménye lejárt, Gartán kezdett új életet.44 Az adatok szerint a népesség negyede már 1672-ben is itt lakott. Nem lakott viszont Gartán az 1670-es kiváltságlevél értelmében falusi vezetővé választott, és szintén német Paul Unger, az első ismert gartai bíró. Joannes Brandtsiterről nemcsak azt tudjuk, hogy 1676- ban érkezett, hanem azt is, hogy 1677-ben már sörfőzőként dolgozott a kapuvári tartományban, mert adósa volt az úrnak.45 Gregor Hutterről neve alapján habán származás gyanítható, mivel őket Jakob Hutter anabaptista vezető neve nyomán más néven hutteritáknak is nevezték. Bozza János az 1672-ben Kapuváron említett Bozza Balázsnak, vár kertészének rokonságába tartozhatott, azaz közvetett módon tovább bővíthető a kapuvári származásúak listája.46 A nevek mellé rendelt évszámokból következik, hogy 1674-től újabb németek érkeztek Gartára, míg a magyar nevűek mellett kisebb arányban szerepel évszám, azaz ők már régebb óta itt lakhattak. Bár idegenekkel (németekkel) már Nádasdy Ferenc idején is számolhatunk, néhány év leforgása alatt Garta német kolóniává vált. Még ha az etnikai maximumot vesszük is (azaz minden nem német nevűt magyarként azonosítunk), a magyarok akkor is csak a lakosság negyedét teszik ki. Mindez felveti a kérdést, mi az oka ennek az erőteljes német kolonizációnak és vajon a lakosság kicserélődéséről vagy pedig a német telepesek őslakos voltáról van-e szó. Soós Imre az utóbbi mellett érvelve állította fel az üres telkek elméletét, miszerint 1671-től kezdve azért hoztak idegen telepeseket Gartára, mivel a kapuváriak átköltözése vontatottan haladt: „a kapuváriak kitelepülése Gartára nem ment olyan gyorsan, ezért hoztak 1671—2-ben idegen fajú” telepeseket.47 Mivel alig találunk magyarokat, könnyen elképzelhető, hogy ebben a feltevésben lehet részigazság, meglátásom szerint azonban a válaszok inkább Nádasdy Ferenc fővesztésében és a lipóti abszolutizmusban keresendők. 44 MNL OL E 156 Fase. 156. No. 2. pag. 128. 132. 45 MNL OL E 156 Fase. 68. No. 56. pag. 1. 46 MNL OL E 156 Fase. No. 2. pag. 134. 47 Soós é. n. [1941] 195-196. 17
