Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 43/2021 (Győr, 2021)
Tanulmányok - Bagi Zoltán Péter: A 700 éves emlékmű című dombormű rövid története
A 700 ÉVES EMLÉKMŰ CÍMŰ DOMBORMŰ RÖVID TÖRTÉNETE a török uralom alól, 1848—49-es szabadságharc a Fehérvári kapu felrobbantásával, s végül Lukács Sándor kormánybiztos toborzó beszéde a Széchenyi téren. A másik felületre kerülne az 1919-es magyar tanácsköztársaság, május 1-i felvonulás háttérben a Cziráky emlékművel, 1945. március 28. Győr felszabadulása, gyalogos szovjet katonák, tankok legénysége üdvözli a város lakosságát, és az 1971-i új városnegyed látképe. A másik elgondolás szerint csak két évszám kerülne az emlékműre. Mégpedig 1271., illetve 1971. figyelemmel a város 700 éves múltjára.”16 Cziglényi újabb hozzászólásában kifejtette, hogy nem lenne szerencsés egy több tömbből álló emlékművet felállítani. Szerinte egy monumentális alkotásra volna szükség. Míg Pernesz Gyula V. B. tag, a Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár igazgatója egyértelműen a második javaslatot, azaz egy olyan emlékművet tartott elfogadhatónak, amelyen csak a két említett évszám szerepelne. Azzal érvelt ugyanis, hogy a felszabadulást több köztéri alkotás is megörökítette már. Farkas Tibor V. B. elnökhelyettes szerint felvetődött annak is a lehetősége, hogy szobor, vagy szoborcsoport létesüljön. A maga részéről „az egy kőtömbös megoldást” javasolta, „amelynek két oldalán plasztikus kialakítással rögzítenék az eseményeket, hat, négy vagy két eseményt”. Emellett úgy vélte, hogy a Végrehajtó Bizottság keresse meg az Országos Képző- és Iparművészeti Lektorátus Igazgatóságát az ügyben. Dr. Csernitzki V. B. elnök még Cziglényi előterjesztéséhez hozzászólva kifejtette, hogy Győr város történetének az eseményeit nem volna helyes a megyei tanácsháza homlokzatán megörökíteni. Emellett úgy vélte, hogy a szobor víz nélkül elképzelhetetlen, hiszen valamilyen módon ki kell fejezni, hogy Győr a vizek városa.17 Az, hogy az 1969. március 7-én tartott végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyvében a Tájékoztatások című rovatban egy vitát rögzített a gyorsíró, igen meglepő annak tudatában, hogy a V. B. elnöke, dr. Csernitzki már — láthatólag - egy kész koncepcióval fordult az Országos Képző- és Iparművészeti Lektorátushoz 1969. február 25-i keltezésű és két nappal később (február 27-én) elküldött levelében. Eszerint „az emlékmű felállítására kiválóan alkalmas lenne a városi tanácsházzal szemben most épülő megyei, járási tanácsház és Vízügyi Igazgatóság székháza előtt kialakítandó tér. A tér nyugati oldalán vízmedencék lesznek, amely előtt elképzelésünk szerint 5—6 m. hosszú, 3—4 m. magas, 1 m. széles kőtömb volna alkalmas a város életében döntő fontosságú események megörökítésére”.18 A V. B. elnök levelében javaslatot is tett arra, mit gondolt megjeleníttetni az alkotáson: „Az első nagy felületű oldalra: 1271-ben V. István átadja Győr város küldöttségének a város kiváltságlevelét. (Miniatúra alapján.) 1598. március 28-29. Győr felszabadulása a török uralom alól. A Fehérvári kapu felrobbantása petárdával. (Korabeli metszett alapján.) 16 Uo. 17 GyMJVL Győr Megyei Jogú Város Tanácsának iratai Győr Megyei Jogú Város Végrehajtó Bizottságának jegyzőkönyvei XXIII. 102. a. 71. k. 287., 296. 18 GyMJVL Győr Megyei Jogú Város Tanácsának iratai Győr Megyei Jogú Város Titkárságának iratai XXIII. 503. 96. doboz (d.) 7613/1969. 117
