Levéltári források Győr első világháborús éveiből II. 1917-1918 - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 42/2020 (Győr, 2020)
Jótékonyság, segélyezés, egészségügy
JÓTÉKONYSÁG, SEGÉLYEZÉS, EGÉSZSÉGÜGY A hadi állapot mindinkább hosszabbodó állapotában a hadisegélyezés feladatai előre nem sejtett módon növekedtek. Kevésnek bizonyult a mellém rendelt tisztviselő munkatársam ereje s az a munkaerő, amelyet a segélyezés központi munkájának elvégzésében a társadalom néhány lelkes tagja rendelkezésemre bocsájtott. Közben reánk szakadt az erdélyi menekülés81 bajainak leküzdésével járó óriási munka, amely két hónapon át a vezetésem alatt álló segítő iroda munkaerejét éjjel-nappal lekötötte. A szükséges segítő erőket Polgármester úrtól megkaptam, s így, habár nem is ideálisan, talán sokszor meg is késve, de nagy erőfeszítéssel meg tudtunk felelni kötelességünknek. Az erdélyi meneküléssel kapcsolatosan Polgármester Úr volt szíves a segítő irodába beosztani előbb Koller Jenő és Valló István jegyzőket, utóbb Major Elek rendőrkapitányt és Bencze Sándor napidíjast, akinek hivatásuk, hogy a menekültek ellátásával járó rendelkező, intézkedő teendőket végezzék. A hadsegélyezéssel kapcsolatos teendőkre részben a menekültekkel való elfoglaltságuk, részben átmeneti alkalmaztatásuk miatt fel nem használhatom őket, mert személyváltozásokkal járó beoktatásra időm nincs, s mert éppen a segélyezés természete tűri meg legkevésbé az intézkedő személyek örökös változását. A segítő irodával szemben a közönség igényei, - nagyon helyesen, - megnőttek. A napi forgalom állandóan emelkedik. Az élet minden viszonylatára kiterjedő, gyors intézkedések egész tömege előtt állunk napról-napra, amiről csak az alkothat magának fogalmat, aki a segítő iroda forgalmát néhány napon át végig tapasztalja. A forgalom lebonyolításában egy tisztviselő áll rendelkezésemre, Radványi Imre fogalmazó, aki egymaga, habár kimeríthetetlen munkaerővel, a roskadásig dolgozik, a forgalmat lebonyolítani nem tudja. A társdalom köréből a segítő iroda belső ügyeinek intézésére rendelkezésemre álló munkaerők nem köthetik le magukat folytonosan s a napnak éppen abban a szakában, amikor bennünket a közönség felkeres. A háború okozta általános türelmetlenség közepette, éppen a legjobban sújtott, hadi segítségre szoruló családok nyugalmát, csillapodottságát csak úgy őrizhetjük meg, ha kéréseikkel, ügyes-bajos dolgaikkal gyorsan és megértéssel foglalkozunk. Ez a titka a türelmetlenség, az elégedetlenség megakadályozásának. A napról napra emelkedő forgalomban kénytelen vagyok magam is munkaerőmet a közönséggel való foglalkozásban felaprózni, s bármily sok időt, - naponként 10-12 órát fordítsak is hivatalos dolgaim elvégzésére, a legfontosabbra, ami a hivatásom volna, - a segítő iroda irányító, vezető teendőinek ellátására időm nem jut, a város pénzügyeivel pedig egyáltalán nem foglalkozhatom. A segítő iroda ügykörében a feladatok egész tömege vár megoldásra. Az özvegyek csak átmenetileg rendezett sorsának állandó biztosítása, jövőjüknek rendezése. Az árvák nevelése, gondozása. A foglalkoztató műhelyek megteremtése. Az átmenetileg szervezett napközi otthonok végleges irányba terelése. A rokkantak sorsának erőteljesebb irányítása, munkájuk közvetítésének nagyobb térre való kiterjesztése. A leszerelésre való előkészület, munkaalkalmaknak szervezése és biztosítása, a hatósági munkaközvetítés előkészítése. A 81 Erdélyi menekültek az 1916. augusztus végi román támadást követően jelentek meg nagy számban országszerte, így Győrött is. Néhány hónapos itt tartózkodásuk során számuk elérhette a városban a 3000 főt is. 82
