Levéltári források Győr első világháborús éveiből II. 1917-1918 - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 42/2020 (Győr, 2020)
Szociális viszonyok, társadalmi feszültségek
SZOCIÁLIS VISZONYOK, ÉS TÁRSADALMI FESZÜLTSÉGEK 240 korona, a III. csoportban évi 200 korona, a IV. csoportban évi 160 korona egy gyermek, illetőleg egy gyermeknek megfelelő családtagok után. 4. ) Az életkor, melynek betöltéséig a gyermek szülőinek családi pótlékra van igénye, az első csoportba tartozó alkalmazottak gyermekeinél a huszonnegyedik, a második, harmadik, negyedik csoportba tartozó alkalmazottak gyermekeinél pedig a tizenhatodik életévben állapíttatik meg. Az első csoportba tartozó alkalmazottak olyan gyermeke után, aki tanulmányait huszonnegyedik életévének betöltéséig kizárólag abból az okból nem fejezhette be, mert a mozgósítás folytán tényleges katonai szolgálatot teljesített, a közgyűlés a tanulmányoknak sikeres folytatása esetén, - a huszonnegyedik életév betöltése után is engedélyezhet családi pótlékot, illetőleg a már folyósított családi pótlékot továbbra is engedélyezheti, de legfeljebb csak annyi időre, mint amennyi ideig az illető gyermek huszonnégy éves korának betöltéséig a mozgósítás folytán tényleges katonai szolgálatot teljesített és ezen időn belül is csak addig, mig az illető gyermek tanulmányait befejezi. E rendelkezés alapján újból engedélyezett családi pótlék az engedélyező határozat jogerőre emelkedését követő naptári évnegyedtől kezdve jár. 5. ) A II. III. és IV. csoportba tartozó alkalmazottak gyermekeinek életük 16. évének betöltése után a pótlék tovább élvezetére esetről-esetre a közgyűlés ad engedélyt, ha a gyermek tanulmányait élete 16. évén tűi is és kiváló eredménnyel folytatja. (1912 évi XXXV. te. 8. §.)71 6. ) Ugyanazon gyermek után akkor is csak egy családi pótlék jár, ha az apa is és az anya (mostoha anya) is családi pótlékra igényjogosult alkalmazott. Ilyen esetekben a családi pótlék akkor is az apa részére és az ő alkalmazása után állapítandó meg, ha az anya a saját alkalmazása alapján esetleg magasabb összegű családi pótlékra tarthatna igényt. 7. ) A város közigazgatási hivatalaiban állandóan alkalmazott díjnokok, valamint az említett hivatalokban havibér, vagy napibér mellett állandóan alkalmazott altisztek és szolgák, továbbá a IV. c.) pont alatt felsorolt alkalmazottak családi pótlékra csak abban az esetben tarthatnak igényt, ha legalább egy évi jó szolgálatuk van, és ha napidíjukon felül nem élveznek állami, vármegyei, államvasúti, városi vagy községi, vagy bármilyen forrásból eredő és az állami vármegyei, államvasúti, városi vagy községi pénztárak egyike által kifizetett, a családi pótlék mértékét elérő vagy meghaladó nyugellátást, vagy kegyelmi ellátást. Amennyiben ilyen alkalmazott a családi pótlék mértékét el nem érő nyugellátást vagy kegyelmi ellátást élvez, részére csak az ellátás és a családi pótlék összege közötti különbözetet lehet családi pótlék címen folyósítani. Ez a korlátozás a nő díjnok által özvegyi minőségben esetleg élvezett nyugellátásra, vagy kegyelmi ellátásra nem vonatkozik. 8. ) Az 1912. XXXV. te. 9. §-a alapján a családtagok után engedélyezhető családi pótlék fejében két családtag után oly összegeket kell megállapítani, mint egy gyermek után, három családtag után annyit, mint két gyermek után, négy családtag után annyit, mint három gyermek után, öt családtag után annyit, mit négy gyermek után és hat vagy ennél több családtag után annyit, mint öt gyermek után. 71 1912. évi XXXV. törvénycikk az állami, vármegyei és államvasúti alkalmazottak családi pótlékáról és egyes egyéb intézkedésekről. 58
