Levéltári források Győr első világháborús éveiből II. 1917-1918 - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 42/2020 (Győr, 2020)
Szociális viszonyok, társadalmi feszültségek
SZOCIÁLIS VISZONYOK, ÉS TÁRSADALMI FESZÜLTSÉGEK érdekében szavunkat, tesszük ezt abból a tartozó kötelességből folyólag, amely a közszolgálati alkalmazottak kétségbeejtő helyzetének mindennapi közvetlen szemlélőire hárul. Tesszük azért, mert kötelességünknek tartjuk rámutatni, hogy a súlyos viszonyok a közszolgálati alkalmazottak minden csoportját aggasztóan érintik. Az állam által megszabott háborús segítség a közszolgálati alkalmazottak egyetlen egy csoportjának helyzetén sem könnyít többé, a gyors beavatkozásnak ideje az egész vonalon elérkezett. A közszolgálati alkalmazottak javadalmazása már a béke időszakában sem felelt meg a tényleges viszonyoknak. Az elkövetkező béke a közszükségleti cikkeknek árára nem fog olyan mérséklő hatást gyakorolni, hogy a kötött javadalmazások rendszeres összegei eddig is elégtelen méreteik között maradjanak. Az elkövetkező béke a magyar tisztviselő kartól a szociális munka teremtő, s így kétszeresen nehéz feladatait fogja megkívánni. Ez az újjáteremtő munka, anyagi gondoktól ment tisztviselő kart kíván, e nélkül a feltétel nélkül a megújhodás nagy műve teljes nem lehet. Szükséges tehát, hogy az állam a fokozottabb munkához szükséges anyagi feltételeket és megelégedettséget a tisztviselő karnak állandóan biztosítsa, s a közszolgálatban lévő alkalmazottak javadalmazását állandó alakban sürgősen és közmegnyugvásra rendezze. Midőn ekként a közszolgálati alkalmazottak sokáig néma ajakkal tűrt kétségbeejtő anyagi helyzetére és a felébredt osztályöntudat elemi erejével kitörni készülő elkeseredésére rámutatunk Nagyméltóságod, önmagunk és a nemzet iránt tartozó kötelességünk kérni, hogy az állam a gyors, hatalmas és elhatározó segítés terére lépjen. A beavatkozásnak és segítésnek két irányban kell történnie. Az egyik az ideiglenes segítés, a másik az alkalmazottak anyagi helyzetének végleges és gyökeres rendezése. Az ideiglenes segítést, abban az esetben, - ha végleges rendezés azonnal és egyszerre nagyobb anyagi eszközök nyújtása miatt, hosszabb időre visszamenőleg nem történhetnék — a közszolgálati alkalmazottaknak, a háború három esztendeje alatt fokról-fokra bekövetkezett teljes anyagi kimerültsége követeli meg. Az ideiglenes segítségnek is, a kétségbeejtőn valóságos és végső anyagi kimerültség miatt két irányban kell történnie. Az egyik irányban nagyobb összegű pillanatnyi segítségből kell állnia, hogy a közszolgálati alkalmazottaknak az anyagi elzüllés lejtőjén tovább zuhanását megakadályozzuk, a másik irányban rendszeresen jelentkező ideiglenes segítéssel, mindaddig, amíg a végleges rendezés elkövetkezhetik. Az ideiglenes segítség utóbbi alakjának célja, hogy az állam a közszolgálat alkalmazottját az élet megnehezült járásával szemben felvértezze, s a legsúlyosabb gondoktól megszabadítva, hivatása nyugodt teljesítésének visszaadja. A végleges rendezést megköveteli a közszolgálati alkalmazottak javadalmazásának általános elégtelensége. A szűkre szabott javadalmazás már a világháborút megelőző időkben is állandó és általános panaszokat váltott ki a közszolgálati alkalmazottak köréből, tarthatatlanságát a világháború, s az utána várható nehezebb viszonyok még érthetőbbé teszik. Mind az ideiglenes segítésnek, mind a végleges rendezésnek részletkérdései vannak. E részletkérdésekre leghivatottabban a közszolgálati alkalmazottak egyeteme adhatja meg a feleletet, jelölheti meg azokat az elveket, amelyek szerint mind az ideiglenes segítésnek, 47
