Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 41/2020 (Győr, 2020)

Tanulmányok - Áldozó István: A győri Vagongyár, mint hadiipari központ a második világháború alatt

ÁLDOZÓ ISTVÁN

Dombrády Lóránd kimutatása szerint a győri üzem 1944 márciusáig 141 repülőgépet adott át a német és a magyar hadseregnek, méghozzá 99—42 darabos megoszlásban.32 A következő hónapokban azonban több külső akadályozó tényező lépett közbe, amely a termelés ütemét visszafogta. Az LGW-Siemens nevű vállalat március 10-én jelezte, hogy egy külső üzemrészüket ért bombatámadás miatt bizonytalan ideig nem áll módjában elektromos kapcsolókat (pl. billenő-átalakítót) Magyarországra exportálni.33 A berendezések hazai pótlását csak hosszabb távon lehetett volna megoldani, így a szövetséges bombatámadás elmaradása esetén is lett volna fennakadás a repülőgépek előállításában. Az 1944. április 13-án történt amerikai légitámadás további, igaz, egyelőre csak átmeneti visszaesést okozott. A kívánt havi 50 darabos kapacitást azonban még nyáron sem sikerült elérni. A Repülőgépgyártó Osztály titkárságának 1944. június 2-án kelt feljegyzése szerint április hónapban 24 darab Me 109-es sárkányt sikerült összeállítani Győrben. Ebből 6 darab a 101-220. számú sorozathoz, 17 viszont már a 221-340. számú sorozathoz tartozott.34 Egy június elsején kelt kimutatás szerint a 257. repülőgép aznap készült el a győri gyárban, s az eddig gyártott gépeket 168—89 arányban osztották meg a Birodalmi Légügyi Minisztérium és a Elonvédelmi Minisztérium között. Kideríthető még, hogy 1944. április 8. és május 15. között 12, míg 1944. május 15. és június 1. között 15 Me 109-es sárkányt gyártottak Győrben.35 Az 1944. év hátralévő részében a Vagongyárban folyó repülőgépgyártás eredményeit már nem lehet kizárólagosan a győri gyár javára írni, mert a munkaközösség különböző üzemei (Dunai, WNF) együttesen vettek részt a sárkányok előállításában. A vonatkozó időszakból amúgy valamivel kevesebb forrás áll rendelkezésünkre. Az 1944 májusában és júniusában zajlott megbeszéléseket követően a hadiipar működésében is komoly átszervezéseket hajtottak végre. 1944 júliusában legalább 39, míg szeptemberben 79 darab repülőgépet állítottak össze a győri gyárban. A szeptemberi relatíve kiugró termelési eredményt természetesen a Munkaközösségben résztvevő gyárak segítségével érték el.

Az MVG-ben folyó konkrét sárkányépítési munkálatokról 1944 elejéről maradt fenn feljegyzés. A dokumentum szerint a győri gyártelep műhelyében a vízszintes és függőleges vezérsíkot, a magassági kormányt, az oldalkormányt, valamint a csűrő- és féklapokat már maguk állították elő, s komolyan foglalkoztak a lehető legteljesebb önellátás megteremtésével.36

Az 1944. április 13-i bombatámadást követően a termelés folytatását már csak úgy tudták megvalósítani, ha az üzemrészek egyes szervezeti egységeit biztonságosabb helyre telepítik. A gyáregységek széttelepítésével párhuzamosan az üzemszervezésben is komoly átalakítások történtek. 1944. június 16-án létrehozták a Sárkánygyártás Munkaközösségét, amelynek a Wiener Neustädter Flugzeugwerke, a Dunai Repülőgépgyár, valamint

32 Dombrády 2003. 390. A szerző a 381. dobozban közzétett termelési eredményekre támaszkodott.

33 MNLGyMSM GyLXI. 15. A Magyar Vagon- és Gépgyár iratai. 433. doboz. Emlékeztetők, körözvények. Szám nélküli irat.

34 Uo. Az M VG iratai. 459. doboz. Repülőgép Osztály titkárságának iratai. 1944. június 2-án kelt, iktatószám nélküli beszámoló.

35 Uo. 444. doboz. Helyzetjelentés az Me 109-es repülőgépek gyártásának állásáról.

36 Uo. 303. doboz. HM rendelések. Dátum és iktatószám nélkül.

88