Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 41/2020 (Győr, 2020)
Tanulmányok - Áldozó István: A győri Vagongyár, mint hadiipari központ a második világháború alatt
ÁLDOZÓ ISTVÁN egyáltalán nem történik utalás, így elsősorban a cég külső és belső levelezéseire, a felettes hatóságoknak készített jelentésekre, az eddig megjelent szakirodalomra, valamint a személyes visszaemlékezésekre lehet támaszkodni. A győri gyár HM-nek és RLM-nek készített beszámolói többször ellentmondanak egymásnak, így pedig nehéz a pontos termelési adatokat kideríteni. Leghitelesebb forrásnak az 1944. március végén készült beszámolót, illetve annak mellékletét tartom, itt ugyanis a gépek gyártási számát is feltüntették. Balogh József, a Repülő Átvételi Bizottság berepülő pilótája az első Me 109-es gépek elkészülésének idejét 1942. november végére teszi. Visszaemlékezése szerint e jeles esemény alkalmából a Német Birodalmi Légügyi Minisztérium egy közelebbről meg nem nevezett főpilótája is Győrbe érkezett. A részére biztosított légi jármű azonban üzemképtelenné vált. Emiatt a korábban Balogh József által már kipróbált másik vadászgéphez kísérték a német pilótát. A repülőgép kitűnően működött, átadni azonban ezt sem lehetett a német hatóságnak. A komplikáció a leszálláskor történt: a gépet a viharos szél egy betonozásból fennmaradt kavicscsomónak vitte, így annak alja megsérült.16 Ezeknek a gépeknek egyébként a sárkány szerelvényei még zömében Németország területéről érkeztek. Balogh József visszaemlékezését a források is alátámasztják, hiszen a győri gyár által készített kimutatás szerint 1942 decemberéig az MVG egy darab teljesen felszerelt, hajtóművel ellátott sárkányt adott át a Birodalmi Légügyi Minisztériumnak.1' Természetesen a két sérült jármű exportálására akkor nem kerülhetett sor. A német-magyar államszerződésben megszabott termelési ütem megvalósíthatatlansága már 1942—1943 fordulóján bebizonyosodott. A Magyar Vagon- és Gépgyár szakszemélyzete, valamint a Német Birodalmi Légügyi Minisztérium képviselői között ezért megbeszélést tartottak a sárkánygyártás további menetrendjéről. A német fél csekély realitásérzékét mutatja, hogy az 1943-as gyártási tervekben a győri gyár által lehetségesnek tartott maximumhoz képest még 27-tel több repülőgép átadását követelte az RLM részére. A Német Birodalmi Légügyi Minisztérium, valamint az MVG termelési tervei közötti különbséget az alábbi táblázatban mutatom be: Időpont (1943) Német tervek Az MVG tervei Március előtt 5 0 Március 3 5 Április 6 1 Május 10 2 Június 10 4 Július 15 10 Augusztus 15 15 Szeptember 20 20 Október 25 25 November 30 30 December 40 40 Összesen: 179 152 16 Balogh 1985.84. 17 MNL GyMSM GyL XI. 15. Az MVG iratai. 381. doboz. Kimutatás a németeknek történő repülőgépszállításokról. 84
