Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 41/2020 (Győr, 2020)
Tanulmányok - Bagi Zoltán Péter: A Győrbe rendelt oszmán had létszáma 1594 és 1598 között a Fuggerzeitungokban található bejegyzések alapján
A GYŐRBE RENDELT OSZMÁN HAD LÉTSZÁMA I 594 ÉS I 598 KÖZÖTT vissza és ott várjanak a támadásra.50 Az információ értékét, illetve érdekességét az adja, hogy amennyiben hihetünk az iratban olvasottaknak, akkor ideiglenesen Mahmud pasa parancsnokolt volna a pápai beglerbég, Idrisz pasa felett, akinek a vilajetjét negyedikként hozták létre a hódoltságban.51 Másrészt öt másik olyan erősség nevét is olvashatjuk a felsorolásban, amelyek a budai vilajethez tartoztak.52 Ügy tűnik, még ha csak átmenetileg is, mintha a Porta életre hívta volna a győri Obristságot, felismerve, illetve ismerve azt a tényt, hogy az említett erősségek együttes irányítása jelenthet eredményes védekezést egy-egy támadással vagy hadjárattal szemben.53 A készülődés nem is volt a véletlen műve, hiszen júliusban olyan hírek futottak be a Fuggerekhez Augsburgba, amelyek azt sejtették, hogy az 1596. esztendőre Obrist-Feldmarschallz kinevezett Adolf von Schwarzenberg Győrt szeretné megtámadni.54 Valóban felmerült az erősség megtámadásának az ötlete, ám ebből végül nem lett semmi, hiszen Miksa főherceg parancsára a keresztény had még július folyamán Vác, majd onnan Hatvan ostromára vonult.55 A dunántúli oszmán végek feje fölül tehát elmúlt a veszély átmenetileg, és a harcok súlypontja áttevődött a Duna-Tisza közére. A Komáromba rendelt magyar had portyázásainak, vagy ahogyan a korban írták, csatára kiküldésének köszönhetően ebből az időszakból is van adatunk a győri oszmán sereg létszámáról és összetételéről. Két elfogott török vallomása alapján augusztus 23-án ugyanis azt írták, hogy az ottaniak megkapták a zsoldjukat. Most 7000 fő áll a beglerbég rendelkezésére, de korábban sem volt ott kevesebb 3000 lovasnál és gyalogosnál.56 Az azonban nem derül ki a forrásokból, hogy ez a had egyben maradt volna. A Köves melletti keresztény táborból szeptember 29-i dátummal ugyanis az a hír érkezett, hogy az Egert ostromló oszmán fősereg egyik vezetője, Csigalazáde Szinán pasa Duna és Tisza közötti seregéhez a győriek közül 1000 emberig mindenkit oda rendeltek, mert gyengék és alig volt valódi harcos közöttük.57 Eger ostromát, majd a mezőkeresztesi csatát követően58 ismét hírek érkeztek Győrről is Augsburgba. Egy november 7-én Bécsben kelt levél szerint néhány ezer török és tatár érkezett az erősséghez azzal a céllal, hogy megtámadják Ovárt.59 Két héttel később, november 21-én ugyaninnen szintén arról tudósítottak, hogy az oszmánok a Bécs és Győr közötti utolsó jelentős keresztény kézen lévő helyet kívánják megostromolni, hiszen az utóbbi helyhez már küldtek hajókon tüzérséget is.60 Természetesen a császárvárosban nagyon féltek az utolsó előretolt védmű elvesztésétől, ám a valóság egészen más lehetett, 50 ÖNB Fuggerzeitung Cod. 8969. föl.: 564r-565r 51 Pálffy 1997. 18-19.; Hegyi 2007. 1499-1500. 52 Hegyi 2007. 643-650., 1023-1029., 1040-1041., 1048-1049. 53 A téma még nagyon fontos további kutatást igényel. 54 ÖNB Fuggerzeitung Cod. 8969. fok: 510r—v; ÖNB Fuggerzeitung Cod. 8969. fok: 510v—51 Ír; ÖNB Fuggerzeitung Cod. 8969. fok: 458r; ÖNB Fuggerzeitung Cod. 8969. fok: 460r—46Ív 55 Tóth 2000. 192. 56 ÖNB Fuggerzeitung Cod. 8969. fok: 370v-371r 57 ÖNB Fuggerzeitung Cod. 8969. fok: 247r—248v 58 Tóth 2000. 197-199., 203-261. 55 ÖNB Fuggerzeitung Cod. 8969. fok: 112r—113r 60 ÖNB Fuggerzeitung Cod. 8969. fok: 83r-v 49
