Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 41/2020 (Győr, 2020)
Tanulmányok - Szatlóczki Gábor: A polgár, a zsellér és a jobbágy. Adalékok a győri polgárság középkori adattárához
SZATLÓCZKI GÁBOR a várnagyokról, alvárnagyokról is.100 Ellenben számos olyan tisztség akadt egy uraság, avagy vártartomány igazgatásában, melynek viselői többségében a helyi jobbágyok közül szabadossá tett polgárok soraiból kerültek ki. Leggyakrabban az uraságokon belüli egyes közösségek alkotta kisebb tartományok élén álló ispánságokat tartotta valamely szabados, aki ebből kifolyólag egyben az adott település polgára is volt. A 16. század elejéig/ közepéig rendszerint hasonlóképpen a szabadosok közül kerültek ki a várak kapunálló darabontjai, illetve a kapuőrségek vezetőjeként a viceporkolábok is.101 Gyakran előfordult, hogy az egyszerű nemes szolgálók vagy familiárisok is házat vásároltak egy településen és a közösség is befogadta őket a soraikba, ahogy erre az adattárban is számos példát találunk. Ellenben az sem volt ritka, hogy egy familiáris nemesi udvarhelyet kapott az uraságtól, vagy zálogolt néhány városbeli session, amelynek birtokában legtöbbször a veláltól is függetlenedett, mint a Királyfölde területéből kivált Felsőfalu, melyet még 1550-ben is önálló nemesi birtokként említettek.102 Mindamellett egyéb adat híján pusztán a királyi emberi megbízatás önmagában nem valószínűsíti a győri polgárstátuszt. Ugyanez elmondható a győri püspök prédiális nemeseiről, akik Nagybajcs, Kisbajcs, Simonháza, Döbress, Kisjenő, Vecse, Bácsa és Száva falvakban éltek.103 Az adattár szerzői azonban figyelmetlenségből, tévesen a prédiális nemesek közé sorolták azon 44 szombatpiaci (Szombathely) és királyföldei jobbágyot, akiket még Villányi Szaniszló említett, egy ma már lappangó, 1522-ben kelt oklevélből idézve.104 Villányi azonban lábjegyzetében ugyan hivatkozza a prédiális nemeseket is, de névleg csak a szombatpiaci és királyföldei jobbágyokat sorolta fel. Mindez könnyen ellenőrizhető, mivel a győri püspök prédiális nemeseinek családneveit ismerjük az 1550-ben kelt mustrajegyzékből, azonban a két lista között — nem számítva a Kovács, Farkas és Nagy vezetékneveket — nincs egyezés.105 Ettől persze még az említett szombatpiaci és királyföldei jobbágyok valóban polgárok voltak. Számos bizonytalan, csak valószínűsített polgár — mint a lányok és feleségek — szerepeltetése mellett, az adattárban más zavaró hibák is előfordulnak. Kőszegi Miklós rákosi porkoláb például várkapitányként fordul elő a szövegben, miközben a lábjegyzetben, miként az eredeti oklevélben is, helyesen castellanusVé.x\n szerepel.106 Ugyanekkor a szentmártoni várnak és tartományának külön udvarbírája volt, László deák személyében. MNL OL E 200 43. tétel Martonfalvi család. 1. fok, MNL OL E 185 Nádasdi család It. Missiles 44. d. 32. fok C. Tóth 2017. 12-13. Szatlóczki 2016. 103. A korban tehát bármi olyan tisztséget is administratomak írhattak, amely valamilyen jövedelmet kezelt, így az udvarbíróét is, anélkül, hogy valóban a püspöki dézsmajövedelmek beszolgál tatója lett volna. 100 Szatlóczki!016. 139-140. 101 Szatlóczki 2016. 181. 102 Az 1550-es Győr megyei had mustrajegyzékében: „Fewlsewfalw, Albertus At/wf/yt ”MNL OL E 211 121. d. 23. tétel 18—21. fok 103 MNL OL E 156 a. fase. 89, nr. 7. 104 Villányi 1882. 14. 105 MNL OLE 211 121. d. 23. tétel 18-21. fok 106 Horváth—Nemes—Vajk 2019. 177. Jogviszonya szerint a kapitányi tisztségnek eleve nem volt köze a porkolábihoz, bár viselhette egy személy mind a kettőt. A kapitány, avagy hadnagy egy mezei had élén állt, amely ugyan települhetett praesidiumVém akár egy (külső) várba is, ha elfért, de a vár szervezetéhez a hadnagynak akkor sem volt köze. Más szóval lehetett ugyan egy várban kapitány (capitaneus castri) is, de várkapitányi tisztség nem létezett. Szatlóczki 2016. 187-193. A praesidium jelentése: valami ellen/ 30
