Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 41/2020 (Győr, 2020)

Forrásközlések - Perger Gyula: Egy furcsa szerelmi história. Az utolsó győri nyilvános lefejezéshez vezető út története

PERGER GYULA

csolatos bűncselekményeket (így a paráznaságot, a házasságtörést, a kettős házasságot, a nemi erőszakot, valamint a nőrablást) megvalósító személlyel szemben is fejvesztésnek volt helye.10

A ponyvafüzet címleírása alapján tehát Imre László, mind nemesként, mind gyilkosként, s nem utolsósorban, házasságtörő paráznaként —jogosan nyerte el az ilyen esetekben kiszabható „legenyhébb” büntetést. Feltűnő ugyanakkor a ponyvaversezet és a kéziratos „rabénekeknek” a gyilkosról alkotott képe. Ezek szerint Imre László — a védő szavaival egyetértve - alapvetően jóravaló tehetséges fiatalember volt, aki„minden Oskoláit, ezen utolsó Törvén Tanulását-is mindég szorgalommal, és jó maga viselésével végezte, minek okáért ő ezen utolsó Oskolai Esztendőben a többi Tanulók Felvigyázójává azért rendeltetett, hogy Jámbor maga viseletű de szegényebb sorsú szüléktűl származott Ifjú lévén ezen utolsó Esztendeit könnyebben tölthesse. Ezen Józan, szorgalmatos, és szeléd magaviseletében minden kétség nélkül meg-is maradott volna, ha szerentsétlenségére ezen második rendbéli Alperessel (ennek Férjével több Ízben dolga lévén) meg nem esmérkedett volna, mely esméretség egy Buja Asszonynak álnoksága, és vétkes törekedése áltol utóbb nagyobb szövetséggé vált, és a Buja Asszony ezen szerentsétlen Alperesnek első forró Indulatját maga vélt, de tilalmas hasznára fordította”.

A ponyvára került Búcsúvers(ek)et, illetve a kéziratos énekeskönyvek „rabénekeit” a gyilkossági ügy ránk maradt teljes peranyaga „hitelesíti”.11A tanúvallomások, szembesítések, a vád- és védbeszédek, az elsőfokú ítélet, a vádlottak fellebbezése, illetve a másodfokú ítélet terjedelmes aktái alapján rekonstruálható az a szerelmi történet, amely az utolsó győri nyilvános lefejezéséhez vezetett.12

Beadat[ott] 819lkl Sz. Mihály Fiává 25cn folyt[atólagosan] tartfott] Törvény Székre Nemzetes Tóth Imrének úgymint Te [kin] t [ejtes N[eme]s. Győr V[á]r[me]gye Tiszti Ugyviselőjének és F. [el] P. [eresnek]

Bűntető Pere

Fogságban lévő Nemes Imre László, és Fántzó Katalin Gyilkosok, mint AA. PP. ellen melly

Az 1819dlkEszt[endő]ben September Holnapnak 25dlk Napján, N[eme]s. Sz.fabad] s. Kir Győr Városában tartatott T. [ekintetes] N. [emes] Győr Vármegye Törvényszéke előtt fői vétetett No 685.

10 Kisnémet 2015. 106.

11 MNL GyMSM GyL IV. A. 8. b. Győr vármegye nemesi törvényszékének iratai. 4284/1820. számú peranyag. E helyütt terjedelmi okokból csak a peranyag legfontosabb részeit közöljük. Ebből is világosan kiderül a közlésre nem kerülő tanúvallomások tartalma. A vádirat, illetve a védők beszédei pontosan érzékeltetik azt az anomáliát, amely a korabeli kéziratos énekekben, illetve a ponyvanyomtatvány(ok)ban tetten érhető.

12 Tudjuk, hogy egy évszázaddal korábban — 1714. szeptember 25-én-éppen Győrött fejezték le nyilvánosan Korponayné Géczy Juliannát. Az utolsó törvényes magyarországi lefejezés 1852-ben történt. A korabeli sajtótudósítás szerint: „Múlt hó 17-dikén reggeli 8 órakor hurczoltatott Sátoraljaújhelyben vesztőpadra Kárász Rozália, egy 22 éves nő, ki bizonyos orvossali ismeretsége folytán, férjét és mostohagyermekét mirenynyel (arsenicum) megétette.” Pesti Napló 1852. október.

132