Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 41/2020 (Győr, 2020)

Forrásközlések - Perger Gyula: Egy furcsa szerelmi história. Az utolsó győri nyilvános lefejezéshez vezető út története

Perger Gyula

EGY FURCSA SZERELMI HISTÓRIA

Az utolsó győri nyilvános lefejezéshez vezető út története

Az 1820. esztendő legfontosabb momentuma Győr történetében kétségkívül a Civitast övező várfalak — a város terének kitágítását lehetővé tevő — bontásának megkezdése volt.1 A helyi történések tekintetében ugyanakkor — legalábbis a korabeli országos sajtóvisszhangját tekintve - ezzel egyenértékűként kell számon tartanunk egy másik, mára teljesen elfeledett eseményt:

,A’ gonosz tselekedetek mindenkor érdemlett büntetésöket szokták venni; az újabb időkben ezt több esetek megbizonyították. De több rettenetes tselekedetek között legrettenetesebbnek látszik az, mellyért Győrben a’ múlt hónap’ 30-ik [1820. május 30.] napján regvei 9 órakor egy 22 esztendős Ifjú, és egy gonosz aszszony a’ pallos által kivégeztettek e’ világból. J. Lászlót t. i. ki tsak mostanában végzetté Iskoláit, a’ Győri Akadémia Szolgájának Felesége F. Katalin, kivel tiltott szerelemben éltt, nehogy vétkes tselekedeteiket valami akadályoztatná, eltsábította, hogy méreggel étetnék meg Urát: ezt ők meg is próbálták: de mivel a’ méreg rajta nem fogott, arra határozták el magokat, hogy véletlenül rá rohanjanak, és őtet agyon verjék. A rettenetes gyilkosságot 1819-ben September 6-kán tsak ugyan végbe vitték, s a’ midőn érette, mind kettőjüket Győr Vármegyének Törvényszéke December 7-kén 1819 halálra ítélte, és az ítélet Felsőbb helyeken is helyben hagyatott volna, rajtok az a’ múlt hónap 30-án a’ közönséges Vesztőhelyen végre is hajtatott.”2

1 1820. december 28-án fényes ünnepség keretében kezdték meg a középbástya bontását. A korabeli hírlapi tudósítás szerint: „Méltóztatott ö Cs. Kir. Felsége kegye Császárunk és Királyunk első Ferencz ezen szabad s Kir. Győr városa lakosainak többszöri esedezésére rész-szerént a külső sánczok között található, s az emberi egészséggel ellenkező posványságoknak bétöltése által leendő végső kiirtására; részszerént pedig ezen Város fekvésének hasznos, és helyesebb nagyobbítására nézve ezen Város hátulsó fal-oldalainak lebontását, s mind ezeknek, mind pedig a külső sánczoknak végső elteríttetését, nem csak kegyesen megrendelni, hanem mind azokat a különösen kirendelt Katona Bizottság által ezen Városnak a valóságos, és helyes lebontását és beteríttetés terhe alatt, végképpen által is adattatni. [...] A bástyának lebontatását, és a külső sánczoknak béteríttetését nem csak elkezdették, hanem... a munka már annyira terjedt, hogy egy háznak lebontatása, és eldöntése után a Belső Város ugyan a Városháza előtt kiszolgáló utczánk kinyittatása által, már béteríttetett külső helyekkel, és az ott... felállítatandó Ferencz Városával, valójában öszvekapcsoltatott.” Magyar Kurír 1821. 56., 63-64. A nagy munkáról gúnydalok is születtek, amelyek már a következő évben megjelentek. A Hasznos Mulatságokban megjelent epigramma szerint: „Győr! melly sokba kerül falaid rontása: pediglen / Ez költség, hidd el, rontja le régi böltsőd, / Századok ítélték bástyát építeni jobbnak; / Ajtót bátorság tsukni, kinyitni veszély.” Hasznos Mulatságok 1820. első félév. 170.

2 Nemzeti Újság, mellyet Hazai, ’s Külföldi Tudósításokból a’ magyar nemzetnek köz javára irtt ’s kiadott Kultsár István. 1820. második félév, 3. szám. Szent Jakab-hava 8-dik napján. 17—18.

129