Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 41/2020 (Győr, 2020)

Forrásközlések - Domokos György - Bagi Zoltán Péter: Francesco Mella kapitány levelei Győr 1597. évi ostromáról

FRANCESCO MELLA KAPITÁNY LEVELEI GYŐR I 597. ÉVI OSTROMÁRÓL

I. függelék

1.

Francesco Mella levele Cesare d’Estének. Becs, 1597. június 24.

Archivio di Stato di Modena Archivio segreto Estense Cancelleria Carteggio ambasciatori, Ungheria b.4./36 Francesco Mella/4.

[Ir] Múlt hétfőn14 érkezett ide Őfelsége, Ferdinánd főherceg15 Grazból, s a városkapuhoz elébe ment Őfelsége, Mátyás főherceg16, Miksa király17 és Aldobrandini generális18. Kedden reggel elindult (.. ,)-ba, hogy bevegye/átvegye (.. .)-t. Őfelsége, Mátyás főherceg is elindult Grazba ugyanazon a napon, amikor Őfelsége, Ferdinánd megérkezett, mert oda várják Burgau őrgrófot.19 A háborúhoz való dolgok előkészítése zajlik, bár az is igaz,

14 1597. június 23.

15 Ferdinánd főherceg (1578-1637), aki atyjától, Károly főhercegtől megörökölte a belső-ausztriai tartományok (Stájerország, Karintia és Krajna) kormányzását, amelyet 1596-ban, nagykorúvá nyilvánítását követően át is vett gyámjától. Öt esztendővel később 1601 -ben a Kanizsa visszafoglalására rendelt keresztény had élére állt. Az összegyűlt segélycsapatok (pápai, itáliai fejedelmi seregek és spanyol pénzen felfogadott ezred) és a belsőausztriai rendek által kiállított egységek együttműködésének összehangolása, és utánpótlásuk megszervezése azonban a katonai tehetséggel és tapasztalatokkal nem rendelkező Ferdinándot megoldhatatlan feladat elé állította. Mint Mátyás utódja, 1617-ben cseh, 1618-ban pedig magyar királlyá koronázták. Egy évre rá pedig ellenjelölt nélkül Frankfurtban német-római császárrá választották. Trónra lépése robbantotta ki a harmincéves háborút. Franzl 1978.

16 Mátyás jobb és főként ambíciózusabb diplomata volt, mint hadvezér. Az 1594. év kudarcait (Esztergom sikertelen ostroma és Győr elvesztése) nagyrészt rossz és erélytelen döntései idézték elő. Ennek ellenére mint a magyarországi ügyek intézője főparancsnokként 1598 és 1605 között névlegesen irányította a hadműveleteket. A magyar és az alsó-ausztriai rendek segítségével megszerezte 1608-ban a magyar, majd 1611-ben a cseh koronát bátyjától, II. Rudolftól. Rudolf halálát követően pedig a német-római császári címet is. Rill 1999.; Tóth 2000. passim.

17 Miksa főherceg (1558—1618) sem járt szerencsésebben bátyjánál, Mátyás főhercegnél a rábízott főparancsnoki tisztséggel, bár jóval nagyobb hadi tapasztalatokkal rendelkezett, hiszen 1594-ben és 1595-ben, mint a kiskorú Ferdinánd (később II. Ferdinánd császár és magyar király) főherceg gyámja és a belső-ausztriai tartományok kormányzója harcolt a horvát-szlavón végeken. Az 1596. év kudarcait (Eger eleste és a mezőkeresztesi csatavesztés), és a következő év szerény eredményét (Pápa visszafoglalása) rossz hadvezetésének tulajdonították. Mella 1597. június 24-ei levelében utalás történik a lengyel királyi címére. Miksa főherceg Bátori István halálát követően megkísérelte megszerezni a lengyel trónt, ám végül alul maradt Jan Zamoyski főkancellár jelöltjével, Wasa Zsigmonddal szemben. A kettejük között kitört fegyveres konfliktust az 1589. március 9-én megkötött bytom-b^dzin-i szerződés zárta le, amely értelmében Miksának le kellett volna mondania trónigényéről. A főherceg azonban az eskütétel előtt megszökött és egészen 1598 márciusáig használta a lengyel királyi címet. Miután visszavonult a magyarországi ügyektől, Tirolt kormányozta haláláig. Noflatscher 1987.

18 Gianfrancesco Aldobrandini a pápai segélyhad generálisa. FIárom hadjáratot vezetett az Oszmán Birodalom ellen a magyarországi hadszíntéren: 1595-ben, 1597-ben és 1601-ben. Hadjáratairól lásd Banfi 1939. 1—33, 213-228.; Banfi 1940. 143-156.; Brunelli 2018.; Kruppa 2020.

19 Kari Burgau őrgróf (1560—1618) II. Rudolf „törvénytelen” unokaöccse volt, aki Tiroli Ferdinánd főherceg és Filippine Welser morganatikus házasságából született. A tizenöt éves háború kezdetén több hadi megbízást is kapott: 1597-ben a keresztény had Obrist-Feldmarschallfivi. nevezték ki, azaz az egyik legfontosabb tisztséget töltötte be. Katonai erényeivel a kortársak messzemenőkig elégedetlenek voltak. Illésházy a következőképpen írt az őrgrófról: „...az Purgai margróflf,..., ki kevés segítségvei lön Mansfeldnek, mert tudatlan vaia a hadakozáshoz.” Illésházy 1863. 22.; Habsburg Lexikon 1990. 204.; Pálfify 1997. 48-49.

107