Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 40/2019 (Győr, 2019)

TANULMÁNYOK - TORMA BÉLA: Győr katonai helyőrsége és házi alakulatai az 1. világégésben

Torma Béla: adat szerint Győr kórházállományában összesen 1772 sebesült és húsz kolerabeteg ka­tona befogadására volt hely. Középületekben 1.600, magánosoknál pedig 172 sebesül­tet helyeztek el.41 3. A világégés hátországra gyakorolt hatásai A háborút megelőző évtizedekben Győr gazdasági fejlődése, ipari várossá válása a vá­ros társadalmának élvezhető életszínvonalat biztosított. A világégésnek a város közön­ségére gyakorolt hatása elsősorban az életkörülményeikben bekövetkezett változások­ban jelentkezett, és erősen hozzájárult a kezdeti lelkesedést fölváltó, a háborút elutasí­tó hangulathoz. 1916 ősz elejéig a Győr városból hadba vonult 3 000 polgárnak 10 ez­ret meghaladó hozzátartozója szorult az állami segélyen túl városi támogatásra.42 3. 1. A megélhetés ellehetedenülése A háború második felére lényegesen leromlottak a város közállapotai: rosszabbodtak az életkörülmények, csúcsra járt az infláció, megjelent a feketepiac, romlott a közellátás, elterjedt a bűnözés, megbomlott a közbiztonság. Széles körben sújtotta a lakosságot a kötelező beszolgáltatás. Mindezt betetézte a menekült (galíciai és erdélyi menekültek) kérdés. Az elégededenség utcai megnyilvánulásokba torkollott.43 1917 végére Győr az eladósodás veszélyével szembesült. Decemberben a Győri Hírlap tárta fel a valóságot. A megjelent cikk megrázó szavakkal ecsetelte, hogy a háború kár­vallottjai, az apádan árvák, özvegyek és rokkantak kérik a társadalom segítségét, a kö­zösség támogatását, mert az állam, a város segíteni már nem tud rajtuk. Hiszen maga is „megbénulva szenvedi a háború terheit ... Egyedül a jótékony társadalom a% amely támogatásával segíthet és segítenie is kellEddig a város a hadisegély, a ruha-, a cipő- és élelmiszer el­látás óriási összegeit maga fizette, de eljutott arra a pontra, hogy pénzügyileg kimerül­ve, a fontos segítő akciókat az eddigi erővel folytatni nem tudja.44 3. 2. A háborús veszteségek pódása Már a sebesültek nagy száma is arra utalt, hogy a háborús veszteségek jóval meghalad­ták a vártakat. Ezt támasztja alá, hogy a városi média 1916. júliustól beszüntette a há­ború kezdete óta rendszeresen nyilvánosságra hozott veszteséglistákat. A hatalmas veszteségeket jól illusztrálja a 19. gyalogezred részvétele a Kerenszkij­­offenzíva (1917. július 1-19.) elhárításában. Az ezred vesztesége a júliusi védelmi har­cokban 61 halottat és 171 sebesültet (ebből 6 tiszt) számlált.45 41 GyH 1915. 01.09. 42 DH 1916. 09. 19. 43 Torma 2016. 82-90., 159-164., 196-201. 44 GyH 1917. 12. 07. 45 GyH 1917. 08. 12.

Next

/
Thumbnails
Contents