Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 40/2019 (Győr, 2019)
TANULMÁNYOK - HORVÁTH JÓZSEF: Kikkel dolgozott együtt a győri újságíró Gárdonyi Géza? (Kísérlet egy kapcsolatrendszer bemutatására)
Horváth József több jel mutat viszont arra, hogy már 1882-ben közelebbi kapcsolatba kerül Szávay Gyulával, valamint az Általa ez évben alapított „Garabonciás” című élclappal.76 Mivel az itt közölt írások nagy része név nélkül, szignóval vagy álnév alatt jelent meg, Krausz Ignác első itteni publikációinak megjelenési idejét megállapítani nem tudjuk; de talán az O munkája az 1882 augusztusában megjelent „Falun” című, „Kamcsatkai” aláírással jegyzett rövid vers is.77 Mivel később orvosi tanulmányokat folytatott, és 1890-ben már bizonyosan orvosként működött (a Moson megyei Bánfalu orvosaként említik első gyermeke születésekor78), Gárdonyi érkezésekor már valószínűleg nem tartózkodott Győrött; de hogy nem sokkal előbb távozhatott a városból, arra utal visszaemlékezésének azon momentuma, hogy a Pápa környéki tanító első írásainak érkezésekor még szerkesztő társaival együtt szörnyülködött azok alacsony színvonalán. Ahogy a fia által később lejegyzett visszaemlékezésben olvasható: „Még a papírkosár sem hitte volna, mely befogadta, hogy e borzalmak küldője valaha kiváló író lesz.”79 Mivel — mint fentebb már utaltam rá — Gárdonyi Géza legkorábban 1885 novemberének végén publikált először (saját neve alatt) a „Garabonciás Diák” hasábjain, annak szerkesztését pedig csak 1887 őszén vette át, nem látom bizonyítottnak Csatkai Endre azon állítását, hogy Édesapja és Gárdonyi „együtt csinálták a Garabonciás diákot”; az viszont tény, hogy egy időben publikáltak benne. Hogy mikor kerültek egymással közelebbi személyes kapcsolatba, azt eddig nem sikerült kiderítenem; egy 1888. január 6- án keltezett, Gárdonyi által postára adott levél tartalma viszont arra utal, hogy kapcsolatuk nem akkortájt kezdődött, és hogy levelezésben állnak egymással — még ha az nem túl intenzív is. Érdemes viszont idéznem a levél záró mondatait: „Nem írhat Ön olyan keveset, hogy le ne lennék kötelezve Ön iránt örökre. Fogadja baráti jobbomat és őszinte tiszteletem kifejezését.”80 A nevét 1888-ban „Csatkai”-ra magyarosító,81 valószínűleg 1893-tól — második gyermekük 1894-ben már itt született82 — a Sopron megyei Darufalva orvosaként működő, a soproni Frankenburg Irodalmi Körben 1895-ben novellistaként bemutatkozó83 orvos és Gárdonyi továbbra is levelezésben és barátságban maradt egymással. Csatkai Endre szerint számos levelet váltottak egymással, „amelyeket apám lassan-lassan barátainak, ismerőseinek elajándékozgatott”, a megmaradtak egy része később megjelent nyomtatásban is.84 Ez utóbbiak közül kettőt említenék. Az egyiket 1894. május 7-én írta Gárdonyi, megköszönve Csatkai doktornak az „Április” című kötetre tett észrevételeit. 76 Vő.: Csatkai 1922. 77 Garabondás, I. évf. 33. sz. 1882. augusztus 13. 154.; az álnévlexikonban e név nem szerepel (vő.: Gulyás 1978). 78 Domonkos 2014. 125. 79 Csatkai 1922. 80 Csatkai 1922. 81 Névváltoztatások. Pesti Hírlap, 1888. március 3., 12. 82 Domonkos 2014. 126. 83 Domonkos 2014. 129-130. 84 Csatkai 1959. 488. 79
