Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 40/2019 (Győr, 2019)

TANULMÁNYOK - HORVÁTH JÓZSEF: Kikkel dolgozott együtt a győri újságíró Gárdonyi Géza? (Kísérlet egy kapcsolatrendszer bemutatására)

Kikkel dolgozott együtt a győri újságíró Gárdonyi Ge'^a?

nyi úgy nyilatkozik, hogy „a néptanítók egyetlen védelmi fegyverét” soha veszni nem hagyja,55 és továbbra is támogatni fogja a lapot — nevével jegyzett cikket viszont nem találunk a következő lapszámokban. Hogy a váltás nem lehetett zökkenőmentes, arra egy 1890 őszén megjelent híradás utal. Ebben Gárdonyi szegedi párbajának hírét az alábbi megjegyzéssel „toldja meg” a szerkesztő: „Igazán sajnáljuk, hogy oly tehetséges ember, mint Ziegler, úgy elragadtatja magát. Jobb lett volna még ma is a Tanítóbarátot szerkeszteni, mi szívesen átengedtük volna a dicsőséget, és azt a temérdek adósságot, mit annak idején a nyakunkba sózott.”56

Tollforgató tanítók

Az említett lapszerkesztők mellett főleg a tanítók közül kerültek ki azok a győri újságírók, akikkel Gárdonyi Géza napi munkája során a leggyakrabban találkozhatott. Közülük az alábbiakban négy személyről szeretnék röviden szólni.

Kalma István és Koncból Lazsáló

E két nevet többnyire együtt szokták említeni a Gárdonyi Géza győri korszakát vizsgáló kutatók. Már Payr Sándor utal arra, hogy mindketten református tanítók voltak, és Gárdonyi baráti-munkatársi köréhez tartoztak. Jól megértették egymást a Hazánk szerkesztőjének fiával, Pereszlényi Gyulával, és így hármasban „Tzompó Miháj és Tsőszre Adány nászok” — Payr hozzáteszi: „tudákos és uraskodó parasztok” — nyelvén tréfálkoztak egymás között, „amibe azután magasabb kórusban szólalt bele Gárdonyi is”. Majd leírja, hogy a győri Hazánk már Gárdonyi előtt is meglévő „Skorpió” című vasárnapi tréfás rovatában „a két tanító ily parasztias nyelven és helyesírással közölte Tzompó és Tsőszre nászok leveleit és igen okos elmélkedéseit. Gárdonyi ezt a rovatot átvitte később a Garabonciás Diákba és ez lett az előiskolája Göre Gábor bíró úr könyveinek, ...”57

Payr Sándor idézett véleményével azonban csak részben érthetünk egyet. Abban igaza lehet, hogy a két református tanító stílusa hatással lehetett Göre Gábor figurájának kialakítására; abban viszont bizonyosan nem, hogy Gárdonyi vitte át a „nászokat” a Garabonciás Diákba! Ugyanis — amint arra már Gárdonyi József is felfigyelt — a két nász az élclap indulásától, azaz 1882 januárjától rendszeres szereplője volt Szávay Gyula lapjának!58

Amit még a két református tanítóról elmondhatunk: Pataky László kutatásai szerint egymás elődei-utódai voltak a győri református iskolában. Könczöl László 1869-ben kezdte itteni működését, Kovács Gyula tanító utódaként; őt váltotta Kalma István 1876-ban, és 1885-ig viselte e hivatalt. Öt Strézsi Endre követte, aki négy esztendeig működött itt; hogy azután 1889-től ismét Könczöl László tanítson itt, 1897-ben — sú55 Idézi: Hegedűs 1965. 121.

56 Tanítóbarát, V. évf. 1890. 7. sz.

57 Payr 1934. 6-8.

58 Gárdonyi 2008. 168.

76