Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 40/2019 (Győr, 2019)
TANULMÁNYOK - SZATLÓCZKI GÁBOR: A magyar vármegyei és vártartományi hadszervezet aló. század közepén. Az 1550. évi dunántúli őszi hadfelkelés
S^atlóc^ki Gábor gyalogos is vidékinek számított. Ez esetben tehát a jobbágyok olyan embereket állítottak maguk helyett Nádasdi hadába, akik nem tartoztak az ő urasága alá.117 Arra, hogy a jobbágyok milyen rendtartás szerint állíthatták ki maguk közül a gyalogosokat, a legkorábbi említés 1136-ból, Freisingi Ottó magyarországi leírásából származik. Eszerint amikor a király egybehívta a seregét, a nemesek személyesen mentek el, a colonusók pedig maguk helyett [in vicis) kilencen egy tizediket, vagy heten egy nyolcadikat, esedegesen ennél nagyobb arányban is, minden szükséges dologgal felszerelve küldtek el, míg ők maguk otthon maradtak.118 A jobbágyok személyes hadviselésének meghatározott hányad szerinti teljesítése, úgy tűnik, aló. század közepén már több évszázados múltra tekintett vissza. Mégpedig olyannyira közvedenül élő szokásjogként, hogy 1552-ben Nádasdi a saját uraságaiban tulajdonképpen a Freisingi Ottó által leírt hadszervezési modellt alkalmazta a vármegyei hadba küldött tartományi serege kiállításában. A csak fogalmazványban fennmaradt július 25-i levelében ugyanis részletes utasítást adott a lékai, kapui, sárvári, egervári, zalavári és kanizsai prefektusainak, hogy miként állítsák ki a jobbágyok hadát az augusztus 12-re, Pápára meghirdetett hadfelkelésben.119 Részben hasonló tartalommal Pellérdi Adám sárvári udvarbírónak is küldött egy levelet július 28-án.120 Nádasdi elsőben ismertette a hadállítás hányadát, miszerint a pozsonyi dekrétum alapján 100 porta után 10 lovast és 5 gyalogost állítsanak ki, majd részletesen megadta a hadba vonulóknak fizetendő zsoldot, valamint annak 10 lovas és 10 gyalogos esetében egy hónapra kiszámolt összegét. Továbbá megparancsolta, hogy az előző rovásadó alapján számolják össze, hogy hány lovagot és gyalogost kell tartani, valamint az utóbbiak teljes költségét rögvest szedjék be a tartomány alattvalóitól. Az 1552. évi pozsonyi országgyűlés III. törvénycikkelye alapján ugyanis a nemesek a 10 portánként! lovagokat saját költségükre vállalták, így ennek kiállítása elvileg Nádasdit terhelte.121 Mivel a familiárisok nemesként maguk is hadba indultak, a vártartományokból csak az egyes ispánságok jobbágyi rendtartású ispánjainak lovagi szereit lehetett mozgósítani. A kapui tartomány például 14 lovaggal tartozott a hadba, míg Sennyei Ferenc összeírása szerint az ispánok az 1-2 fős szereikben összesen 15 lovassal rendelkeztek.122 117 Török Bernát levele Nádasdi Tamásnak 1550. szeptember 20. Egervár. OL E 185 Miss. 41. d. Török Bernát - Nádasdy T. nr. 7. - Papíron, egyszerű cédula - OL R 285 Szalay Ágoston gyűjteménye 2. d. XVI. század é. n. 118 Freisingi 1913. 108. 119 Nádasdi Tamás prefektusainak írt leveleinek fogalmazványa. 1552. július 25. Ólad. OL E 185 Nádasdy Tamás vegyes levelek, iratok, fogalmazványok nr. 15. 120 Nádasdi Tamás levele Pellérdi Ádámnak 1552. július 28. Rohonc OL E 185 Miss. 24. d. Nádasdy Tamás — Pellérdi Litteratus Ádám nr. 1. 121 CJH II. 304-307. 122 Nádasdi birtokainak összesítése, lovasok és gyalogosok száma tartományonként. OL E 211 Lymbus 105. d. 3. tétel 239-242v. folio.; Kapui tartomány ispáni, várbeli és otthonlakó lovasainak összeírása. Sennyei Ferenc levele Nádasdi Tamásnak 1552. július 14. Léka. OL E 185 Miss. 32. d. Sennyey Ferenc — Nádasdy T. nr. 158. 29