Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 40/2019 (Győr, 2019)
FORRÁSKÖZLÉSEK - Farkas Mónika Kitti - Szovák Márton - Bagi Zoltán PÉTER: Egy olasz nyelvű jelentés és rajz Győrből 1598-ból
Farkas Mónika Kitti — Slovak, Márton — Bagi Zoltán Péter A jelentős veszteségekre némi gyógyírt jelenthetett az erősségben talált hatalmas zsákmány, amely azonban Istvánffy Miklós szerint felélesztette a spanyol kapitány kapzsiságát és egy súlyos bűntény elkövetésére indította. A magyar Lívius ezt a következőképpen mesélte el: „egy francia vitézlő társát, ki a nyereségben nem megvetendő terhű aranyat talált vala, titkon megölettetvén, lóganajban elrejtette vala, hogy az aranyat magának kaparintaná.”22 Ezzel szemben Sassatelli leveléből egy teljesen más történet képe bontakozik ki. Eszerint „azzal vádolták, hogy az egri [ti. mezőkeresztesi] vereség alkalmával a táborunkból menekülés közben elküldte ezt az altisztet és más katonákat, hogy fosszák ki Schwarzenberg báró egy szekerét, és elvettek sok pénzt és egyéb dolgokat. Az övéi közül megölette a többi katonát, akik az esetben részt vettek, azért, hogy ne fedjék fel ezt és sok más panaszt és arcádanságot, amelyet elkövetett az emberek ellen”.23 Akár Sassatelli, akár Istvánffy története áll közelebb a valósághoz, az Udvari Haditanács 1598. május 9-én utasította Schwarzenberget, hogy adjon tájékoztatást a spanyol kapitány őrizetbe vételéről,24 amit az Obrist-FeldmarschalP-5 hat nappal később meg is tett.26 Május 23-án pedig már azt a parancsot kapta a haditanácsosoktól, hogy pártadan bíróságot állítson össze és az ítéletet lezárva adja át.27 A már többször idézett Istvánffy az ezek után történteket a következőképpen örökítette meg: „Jóllehet azért tudja vala, hogy az a férfi jó vitézember, s annak vitézségével az váras [ti. Győr] megvételébe élt volna, mindazonáltal annakutána megtudván az dolgot, s bizonyos jelek által az megbizonyosodván, törvényt láttatván reá s megvallatván, az piacon fejvétellel megbünteté.”28 Ezzel egybevágnak a Sassatelli levelében olvashatók: „Kínzásra és karóba húzásra ítélték, de a nemesi rangja miatt lefejezték, és bár becstelen is volt, bátran, lovaghoz méltóan halt meg.”29 Sassatellinek köszönhetően az ítélet végrehajtásának pontos dátumát is ismerjük. Az őrgrófnak írt levelében az szerepel, hogy a keltezést, azaz a június 13-át megelőző napon, június 12-én került erre sor. A haditörvényszék azonban nem csupán de Lopezt, hanem két másik személyt is halálra ítélt ebben az ügyben, akiket szintén kivégeztek: az említett altisztet és egy lovasát. Ezután Schwarzenberget és Matthias Baranitsch mustramestert június 16-án emlékeztette az Udvari Haditanács, hogy de Lopez kompániáját egy másik, 1595 óta a magyarországi hadszíntéren harcoló kapitány, Nationalbibliothek Codex 8971. Fol. 177r-182v, 192r-193v, 195r-196v, 200r-201v; Ko^cs: 1891. 695-701.; Jedlicska 1897. 646-648.; Tóth 2000. 284-286.; Ortelius 2002. 143r-145v.; Istvánffy 2009. 294-297. 22 Istvánffy 2009. 297. 23 Lásd a függelékben. 24 ÖStA KA HKR Wien Pr. Reg. Bd. 201. Föl. 344v. No. 12. 25 A lovasság hadi bíráskodását a Bestallung mellékleteként szintén 1570-ben megjelent Reiterrecht 18 pontban szabályozta. A lovasság főparancsnoka, a Feldmarschall a jogszolgáltatás zavartalan menetének felügyeletére egy rátermett és a hadijogban járatos nemest nevezett ki helyetteséül. HHStA Mainzer Erzkanzlerarchiv Reichstagakten Fase. 57. Fol. 85v.-88v. 26 ÖStA KA HKR Wien Pr. Exp. Bd. 200. Fol. 557r. No. 32. 27 ÖStA KA HKR Wien Pr. Reg. Bd. 201. Fol. 346v. No. 60. 28 Istvánffy 2009. 297. 29 Lásd a függelékben. 201
