Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 40/2019 (Győr, 2019)
TANULMÁNYOK - PERGER GYULA: „A cél tulajdonképpen az volt, hogy a tanárságot vörös érzelművé tegyék.” A pedagógusok ideológiai átnevelési kísérlete 1919-ben Győrött, a Kommün idején
Perger Gyula tanár taglalta. E „kiválasztottak” vagy rendelkeztek már a tanfolyamra előírt művekkel, vagy a Néptanítók Lapjában megjelentetett kivonatokat értelmezhették.61 A július 30-i győri „fekete szerda” a tanfolyam hallgatóit is elbizonytalanította, ezért a Győri Vörös Újság augusztus 1-én „A tanító elvtársak figyelmébe!” ajánlotta, hogy „a tanítók átképző tanfolyamát pénteken, augusztus hó elsején folytatjuk.”62 A híradás szerint a tanfolyam a szokott helyeken és időben és az addigi előadókkal zajlott. A híradásban megadták a pontos szombati programot is. A győri események és a fővárosból érkező hírek hatására azonban a tanfolyam „fegyelme” teljesen felbomlott. Pedig a Testvériség augusztus 2-i számában — a szeptemberben megnyíló új iskolák kapcsán — arra hivatkozott, hogy „A tanító munkások részére rendezett szociális tanfolyamokon vetik meg az alapját a jövő iskolájának, szeptemberben kezdődő új iskolai nevelésnek. A jövő iskolájának részletei még nincsenek kidolgozva, mintának az orosz iskolaprogrammot vesszük át, levonva annak praktikus tanulságait.”63 Mivel a tanfolyam hallgatóinak vizsgaidőpontját már korábban augusztus 2-ára tűzték ki, a vizsgabizottság másfél órás tanácskozás után úgy döntött, hogy a vizsga elmarad. A hallgatók ugyanakkor bizonyítván}'! kaptak, amelyben nem csak azt tüntették fel, hogy XY „tanító elvtárs” az átképző tanfolyamon részt vett, hanem azt is, hogy milyen tárgyakat hallgatott 23 órában, s az előírt 20 órás szemináriumon milyen gyakorlaton vett részt. A bizonyítványt Halász János művelődési megbízott, Vidonyi Zoltán szakszervezeti megbízott és Lechnitzky Gyula, a Közoktatásügyi Népbiztosság által kiküldött tanfolyamvezető írta alá, 1919. augusztus 3-án! Lám Frigyes, akkori leánygimnáziumi tanár így emlékezett a győri pedagógusok átnevelési kísérletére: „Nagyon természetes, hogy bármilyen ellenforradalmárok voltak is derék tanítványaink, igen örültek a hosszú vakációnak, mely a tanácskormány jóvoltából már június elején köszöntött rájuk, de nem úgy a szegény tanárokra! Mert minket a Közoktatásügyi Népbiztosság átképző tanfolyam látogatására kényszerített. Június közepétől kezdve valamennyi tanár és tanító, beleértve a volt főigazgatót és aZ igazgatókat is, minden nap három órára terjedő kurzusra volt köteles járni, ott szorgalmasan figyelni ésjegyezni. Reggel 8-tól 11-ig nyomtuk a padokat, mikorjobb lett volna odakint a folyó partján sütkérezni vagy az uszodában lubickolni. A. szovjet jóvoltából megfiatalodott tanár-tanulók az Iparkamara vagy a Városháza nagy termében lesték a bölcsességet az előadók ajkáról. Ezek az előadók rendszerint pesti kiküldöttek, részint helybeli kényszertanárok voltak. Négy hivatalos tankönyv alapján folyt az előadás. Ezek Marx és Engels, továbbá Bucharin művei voltak... ”64 61 A kommunista kiáltvány, az Utópikus és tudományos szocializmus, illetve A kommunisták — bolsevikiek programja című füzetek tartalmát kivonatosan ismertette a NL 19. szám. 1919. július 24., hogy „ezzel is támogassa a kartársak alapos tájékozódását”. Május 15-én, illetve 22-én közölte Sas Andor Az 1871-es párizsi kommün című cikkét is, amely gyakorlatilag Marx könyvének kivonata volt. NL. 20-21. szám. 1919. május 15, 22. 62 GyVU. I. évfolyam, 40. szám. 1919. augusztus 1. 4. „A tanító elvtársak figyelmébe!” 63 T. III. évfolyam, 136. szám. 1919. augusztus 3. 5. „A szeptemberben megnyitó új iskolák.” 64 A győri m. kir állami leánygimnázium története. 1908-1933. Bár Lám Frigyes — két évtizeddel később papírra vetett — emlékezésében, főleg a dátumok tekintetében több pontadanság is van, az írásból ugya-139