Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 40/2019 (Győr, 2019)

TANULMÁNYOK - TORMA ATTILA: A Tanácsköztársaság közigazgatási szerveinek kiépülése Győrött

inek számonkérését. A hangulat a Komárom visszafoglalásáért indított akcióban szer­vezőként részt vett Direktórium ellen fordult. Ennek eredményeként a testület lemon­dott. Az Intéző Bizottság három új tagot választott Wajdits, Szabó és Müller szemé­lyében.32 Három olyan ember került a város vezetésében, akik nem értettek egyet a kommunisták céljaival, eszközeivel. Egy másik győri napilap, a Győri Hírlap a tanács üléséről hasonló tartalmú tudósítást jelentetett meg. A lap Bécsi felszólalását idézte még, melyben a törvényszék elnöke megvédte a Direktóriumot, amely, állítása szerint, semmit nem tudott a komáromi puccskísérletről. Müller, Stick Károly33 és Vajcsuk azt hangoztatták, hogy tévedés ál­dozatai voltak. A teljes Intéző Bizottság is megújult, a három direktóriumi taggal ismét 11 fős lett a szervezet.34 A harmadik győri újság, a kéthetente egy alkalommal megjelenő Győri Vasárnapi Új­ság május 18-i számában, két héttel a történések után adott egy rövid összefoglalót a Forradalmi Munkás-, Paraszt- és Katonatanács üléséről. A tudósítás hangsúlyozta, hogy a munkástanács ülésén a Direktórium lemondott. Mivel ez a lap a történések után 10 nappal jelent meg, már arról is írhatott, hogy az ülés után a kommunisták lépé­seket tettek az elvesztett Direktórium visszaszerzéséért. Többen nyilvánosan fejezték ki tiltakozásukat, mondván, hogy május 3-án a Direktórium lemondása külső erők be­folyásolása miatt történt meg. A tagok nem szabad akaratukból cselekedtek. Javasolták a május 3-i választás megsemmisítését. Wajdits Béla a felvetésre kijelentette, hogy a lemondás nem a tanács belső döntéseként született meg, hanem a karzaton jelenlévő munkásság hangos követelésére.35 Érdemes talán megemlíteni, hogyan idézte fel Gőcze Géza és Perepatits Antal a Ta­nácsköztársaság 45. évfordulóján, 1964-ben megjelent „A vörös Győr” című könyvé­ben a fenti tanácsülést. Állításuk szerint az ülésen Lobi, a Magyar Vagon- és Gépgyár termelési biztosa nyújtott be „bizalmatlansági indítványt” a Direktórium ellen. Állítása szerint a beadványt aláírók mindent jól elintéztek: „A Városháza előtt síró, gyászruhás asszonyok gyülekeztek gyermekeikkel__zsúfolva volt a karzat a nagyszámú érdeklő­dőtől. Dr. Pogány Imre és Nagy nem védhették meg magukat, mert a zaj elnyomta hangjukat. Az ellenük hangolt tömeg rájuk sem hallgatott.”36 írásuk szerint Dobó Sán­dor szájából többször is elhangzott a „halál rájuk” fenyegetés. A tömeg átvette ezt a véres jelszót és lábával dobogva ismételte.37 Az új Direktóriumba megválasztottak közül ketten, Wajdits és Szabó a Magyarországi Szocialista Párt szociáldemokrata platformjához tartoztak. A puccs kudarcáért felelő­sök táborát ezt követően a posta és távírda ügyek politikai megbízottjaként dolgozó jA Tanács köztársaság közigazgatási szerveinek kiépülése Győrött 32 R. 1919. máj. 3. 101/3. 33 Torma-Torma 2017. 80. 34 GyH 1919. máj. 4. 100/2-3. 35 Győri Vasárnapi Újság (GyVÚ) 1919. máj. 18. 36 Gőcze-Perepatics 1964. 75. 37 Gőcze-Perepatics 1964. 75. 116

Next

/
Thumbnails
Contents