Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 40/2019 (Győr, 2019)
TANULMÁNYOK - TORMA ATTILA: A Tanácsköztársaság közigazgatási szerveinek kiépülése Győrött
TORMA ATTILA A Tanácsköztársaság közigazgatási szerveinek kiépülése Győrött Az 1980-as években felépült Győrött egy lakótelep, melyet a Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága Kun Béla (ma Marcalváros I.) lakótelepnek nevezett el. A lakótelep utcáit, híven az egész új városrész nevéhez, a győri proletárdiktatúra prominenseiről nevezték el. A Draskovics Jolán, a Nagy István, a dr. Pogány Imre, a Vajcsuk Lajos utca lakói közül sokan nagyon keveset, vagy a kor szerinti „elferdített” igazságokat tudtak utcáik névadójáról, holott ők városunkban az 1919. március 21-e és augusztus 7-e közötti tanácsrendszernek meghatározó alakjai voltak. A rendszerváltozás után szabadon kutathatóvá váló dokumentumok elérésével, egy évszázad elmúltával objektívebb képet kaphatunk városunk e korszakáról. Az 1949— 1989 között készült helytörténeti dolgozatok nem adhattak valós képet a történésekről, hiszen az 1959-ben a 40. évfordulóra kiadott tanulmányok, illetve 1964-ben a Levéltári Szemlében megjelent két dolgozaton kívül, melyek akkor még a forrásokat is csak korlátozottan használhatták fel, csak a Magyar Szocialista Munkás Párt Megyei Bizottságának kiadványai jelenhettek meg. Munkámban a tanácsrendszerű közigazgatás városi csúcsszervezetének, az Intéző Bizottságnak és a Győri Direktóriumnak gyakori változását mutatom be. Az Ideiglenes Direktórium Az őszirózsás forradalom után 1919. március 21-én megalakuló rendszer egy új formációt, a szovjet típusú tanácsrendszer kiépülését hozta el Magyarországra. A háborút lezáró béketárgyalások, valamint a Vyx jegyzék átadása felgyorsították a rendszerváltozást. Magyarországon a folyamatok 1919 márciusára oda vezettek, hogy az őszirózsás forradalom (a népköztársaság) alatt működő párt alakulatok sokszínűsége megszűnt, a polgári erők elkedvetlenedtek, jelentéktelenné váltak, majd a hatalomból is kiszorultak.1 1919. március 21-én este távirat érkezett a Forradalmi Kormányzótanácstól az őszirózsás forradalom alatt a pártok küldötteiből álló Győri Néptanácshoz. A telegramban a két munkáspárt (a Magyarországi Szociáldemokrata Párt és a Kommunisták Magyarországi Pártja) egyesülését tudatták a város közönségével. Győr városban e két párt győri csoportja közötti egyesülési tárgyalások 1919. március 22-én délelőtt, illetve 1 Torma 2017. 238. Zombory Lippay Zoltán, liberális politikus, a város és a megye 1918. nov. 28-án kinevezett főispán kormánybiztosa, a Radikális Párt tagja lemondását a következő szavakkal indokolta: „Csupán naiv polgári ember maradhatna meg ezek után a helyén, olyan ki azt képzelné, hogy a szociáldemokratákkal való együttműködés lehetséges.” 109
