Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 40/2019 (Győr, 2019)

TANULMÁNYOK - TORMA BÉLA: Győr katonai helyőrsége és házi alakulatai az 1. világégésben

Torma Béla:

Összegzés

A város életében 1916-ot ítélem meg a győzelemben bizakodó háborús közhangulat váltó évének. A 19. gyalogezred és a 11. vadászzászlóalj elszenvedett nagy veszteségeit követően, ez év júliusától a városi média nem közli a háború kezdete óta rendszeresen nyilvánosságra hozott veszteséglistákat. 1916-ra a város élelmezése csak erős megszorításokkal volt biztosítható. Be kellett vezetni a jegyrendszert, korlátozták az élelmiszer vásárlást. Elrendelték a gabonafélék rekvirálását. Megjelentek a kötelező beszolgáltatások élelmiszerekre és fémtárgyakra. Ebben az évben vált egyértelművé a város fizetésképtelensége. A város a hadiállapotból eredő kiadásait rendre csak kölcsönökből tudta fedezni. Szeptemberben az erdélyi menekültek elhelyezése, élelmezése, egészségügyi ellátása rótt újabb terheket a városra.

Ebben az évben merült fel és kapott nyilvánosságot először a béke óhaja. Ezt a kívánságot olvashatjuk ki Farkas Mihály polgármesternek Rech Sándor ezredparancsnok levelére adott válaszából, miszerint a végleges győzelem kivívását követően kívánja a hazatérő ezrednek a jól megérdemelt békés nyugalmat. Ez az óhaj olvasható ki a 19. gyalogezred új parancsnokának, Wagner Péter ezredesnek Farkas Mihályhoz írt bemutatkozó leveléből, melyben írja, hogy ezrede derekasan kiveszi részét a győzelmes béke előkészítésében.

A város média-szinten közzétett kapcsolata házi alakulataival egyrészt a háborús propaganda szerves részét képezte, másrészt el kell fogadnunk, hogy a négy év világégés során mindvégig élvezték a város szeretetét és támogatását. Ennek a kapcsolatnak az alakulását nem befolyásolta a civil társadalom életkörülményeinek romlása. A sorsközösség vállalás velük végig fennmaradt. A város osztozott velük dicsőségeikben és gyászolta veszteségeiket. Emléküket kőbe és márványba vésve, többszörösen megújítva ma is őrzi a város.

107