Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 40/2019 (Győr, 2019)
TANULMÁNYOK - TORMA BÉLA: Győr katonai helyőrsége és házi alakulatai az 1. világégésben
Torma Béla: Az alábbiakban néhány példán keresztül mutatom be az együttműködési területek széles skáláját. A város részéről nagyon pozitív együttműködési hajlandóság mutatkozott meg az Új gyalogsági laktanya építésében, valamint az Ágyúgyár és lőtere létesítésében. Ugyancsak ide tartozik a katonai rendeltetésű tartalékkórházak berendezése, melyhez helyiséget és orvosi ellátást a város biztosított. Itt kell visszautalni a mozgósítás idején felmerült beszállásolási és élelmezési gondok közös elrendezésére.54 A háború első évének szeptember-október hónapjaira nyilvánvalóvá vált, hogy Győr katonai felszerelési várossá vált. Ezzel laktanyai befogadóképességét (1600 fő) jóval meghaladó katonatömeg tartózkodott hosszabb ideig, illetve átvonulóként a városban. Meg kellett oldani beszállásolásukat és élelmezésüket, mellyel legsürgetőbben már a mozgósítás idején szembesült a város.55 1914 októberében az állomásparancsnokság a katonaság részére szállított élelmiszerek elhelyezésére kért területet a várostól. A városi tanács a Budai dűlő és az Ágyúgyár nyugati oldalán levő Meller-olajgyári iparvágány mellett ajánlott fel területet azzal a megjegyzéssel, ha ez nem felelne meg, a szemben lévő területet javasolja s fölkérte az állomásparancsnokságot, hogy a hely kiválasztására és átvételére bizottságot küldjön ki. Jelezte, hogy a telek használati díját a város később fogja megállapítani és kivetni.56 A város költségvetésére az ideiglenes katonai körletek világítási és fűtési költségei súlyos teherként nehezedtek. Mivel a nem várt költség megtérítésére nem állt rendelkezésre semmilyen előírás, a város tanácsa felírt a honvédelmi miniszterhez, hogy az ide helyezett helyőrség részére folyósított kiadásokat a honvédelmi miniszter térítse meg.57 Amikor nyilvánvalóvá vált, hogy Győr kórházvárossá vált, és megszaporodott a lábadozó sebesültek száma, a kórházi fekvőhelyek felszabadítása érdekében a Pozsonyi katonai parancsnokság, együttműködve a várossal és a helyőrséggel, 2000 főt befogadó úgynevezett üdülőbarakkot épített az „üdülőbetegek” részére. A tanács engedélyezte a barakkok építését a Taussig-gyár közelében lévő területen, azzal a kikötéssel, hogy a terület, minden kártérítési igény nélkül, a háború befejeztével korábbi állapotába helyezendő vissza.58 A források között kutatva két alkalommal találkoztam a város köszönetével a katonai parancsnokságok felé a munkaadók támogatásáért. Először 1916 októberében, mikor a városi közgyűlésen elnöklő főispán napirend előtt megköszönte a katonai parancsnokságok segítségét a munkáskérdés nehézségeinek könnyítésében.59 Később 1916 54 GyMJVL IV. 1403. 1914. Győr thj. város közigazgatási bizottságának iratai 1914/74.d. Kiadva: Levéltári források 2016. 27., 31. 55 GyMJVL IV. 1401. a. Győr szabad s királyi város közgyűlési jegyzőkönyve 385/1915 Kiadva: Levéltári források 2016. 226.; GyH 1914. 11.03. 56 DH 1914. 10. 18. 57 GyH 1914. 09. 27. 58 Torma 2016. 70-73.; GyH 1915. 01. 14. 59 GyMJVL. IV. 1401. a. Győr szabad s királyi város közgyűlési jegyzőkönyve 215/1916. Kiadva: Levéltári források 2016. 255. 99
