Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 39/2018 (Győr, 2018)
BAGI ZOLTÁN PÉTER: „Győr a kereszténység kapuja” Győr 1597. évi ostroma
Bagi Zoltán Péter Győr ostromára azonban az 1596. évben sem kerülhetett sor, hiszen a keresztény fősereg Hatvan elfoglalása után a III. Mehmed szultán által körbezárt Eger felmentésére indult. Még mielőtt azonban odaérhettek volna, Eger elesett, a keresztény és oszmán fősereg Mezőkeresztesnél ütközött meg egymással. A csatából pedig a szultán került ki győztesen.18 A következő esztendőben az uralkodó a hadjárat céljainak megbeszélése végett 1597 január végén-február elején haditanácskozást hívott össze Prágában, amelyről Illésházy a következőképpen számolt be följegyzéseiben: „Velenc(zérűl és egyebünnen is) oly hirei valának a császárnak, hogy török császár ismég személye szerént (kijönne) Magyarországban. Azért az császár Maximilian herczeget és fő egyéb hadnagyit Magyarországból Pálffy Miklóst, Nádasdy Ferenczet, Illésházy Istvánt, Thurzó Györgyöt, —Homonnait, felhivatá egyéb főurakkal Prágában, tanácskozván (velek róla, kikeletre mit) kellene mivelni. Az németek azon opinióban voltának, hogy késő (indítsa meg) az császár az ő hadát, Augusztusban, miérthogy meg nem maradhat sem az olasz, sem az német az magyarországi ég alatt egészségesen, hanem elbetegesül és elhal és el is szökik, és az szükségesnek idején igen kicsinyen lészen az ő fölsége hada, hanem hogy épen hozza alá, és Győrt szállja meg, és ha az török császár reá jön, ott megvíjjon vele. Az magyarok tanácsa az vala, hogy 1. Junij ő felsége minden hadát aláhozza Magyarországba, és Budát szállja meg. Ezokáért, hogy Győrnél sokkal is erőtlenebb volna Buda, és ha meg kellene is víni, az török császárnál is jobb helye és módja is volna, mert élése is elég lehetne az hadnak; osztán ott mind az erdélyi had, mind az alföldi had könnyen egybenjöhetne; az Duna is mellettök volna, vagy általköltözni rajta, ha az szükség kévánja, vagy túl maradni; és miérthogy dubius est eventus belli, ha mi gonosz szerencse esnék is, mégis az végházaknak könnyebben provideálhatnának; de ha az ellenséget Győr alá hoznák, és valami gonosz szerencsénk történnék, mind egész Bécsig az föld elveszne; jobb azért az ellenséggel hazájában megvíni, hogynemmint az mi házunkban az ellenséget hozni.”19 A hadjárat céljáról 1597 februárjának elején még nem született döntés, ám a prágai és a bécsi udvarba újabb és újabb tervezetek érkeztek. VIII. Kelemen pápa unokaöccse és küldötte, Gianfrancesco Aldobrandini március 10-én érkezett Prágába. Az 1595-ben a magyarországi hadszíntéren tapasztalatokat szerzett nepos egy memorandumot nyújtott át II. Rudolfnak, amelyben kifejtette, hogy a védelmi harc helyett egy támadó hadjáratot indítson az Oszmán Birodalom ellen és a seregek élére maga az uralkodó álljon.20 Aldobrandini némiképpen homályos tervezetével ellentétben Zacharias Geizkofler birodalmi fillérmester Gabelmann 1595 áprilisi javaslatához hasonló hadjárati célokat fogalmazott meg. Ennek értelmében a hadjáratra összegyűlt keresztény főseregnek Budát, Szolnokot, avagy Székesfehérvárt kellene ostrom alá vennie. Az ezek elleni sikeres támadás esetén ugyanis sokkal könnyebben lehetne visszafoglalni az utánpótlástól és bármiféle más segítségtől teljesen elszigetelt Győrt is. Geizkofler azonban úgy '8 Tóth 2000. 186-262. 19 Illésházy 1863.42-43. 20 Banfi 1939. 9-10.; Benda 1983. 663.; Niederkorn 1993. 76.; PÁLFFY 1997. 34.; Brunelli 2018. 89- 106. passim. 8
