Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 39/2018 (Győr, 2018)

HORVÁTH JÓZSEF: „Vizben hóltt Molnár János JóBághinak Inventariuma” és más érdekességek

Vízben hóltt Molnár János Jößäghinak Inventarium a” és más érdekess égek

nagyobb esélyt biztosítva ezzel azok hosszabb távú fennmaradására is. Más esetekben a vagyon felosztásának mikéntje került a másolati könyvben is rögzítésre: így tanulmányozhatjuk ma is a Poór György özvegyeként hátramaradt Balogh Ilona és négy gyermekük közötti, 1745-ben megtörtént osztozkodás részleteit;32 míg egy következő esztendőbéli esetnél a Pázsith Szűcs Páltól származott három gyermek — Adám, József és Klára —, illetve mostohaapjuk, nemes Kosa Adám közötti osztozás képezte a bemásolt dokumentum tárgyát.33

Amint már az említett példákból is látható, az 1743. esztendőt követő évtizedből lényegesen több hagyatéki irat maradt fenn, mint a város földesúri fennhatóság alá tartozásának időszakából. Még inkább kink ez az eredetiben vagy egykorú másolatban fennmaradt „szálas” iratanyagból: az 1757-ig terjedő másfél évtizedből nem kevesebb, mint 180 különböző örökhagyóhoz köthető hagyatéki irat maradt fenn! Az esetek egy jelentős hányadában csupán egyeden irat rögzíti a hagyatékkal kapcsolatos, annak sorsát érintő tudnivalókat; van viszont jó néhány olyan eset is, amikor tucatnyi vagy több tucatnyi irat maradt fenn egy-egy örökhagyó után. Ez utóbbi esetekben szinte mindig része az irat-együttesnek egy inventárium, vagy árverési jegyzőkönyv is; mellettük többnyire adósokat számba vevő lajstromok, vagy éppen a kifizetések megtörténtét igazoló bizonylatok maradtak fenn nagyobb számban — de néha előfordulnak egyéb iratok is. így egy-egy hagyatéki irat-együttes esetenként meglehetősen nagy terjedelmű, mely teljes közlésüket egy kisebb tanulmány keretében lehetetlenné teszi. Ezért az alábbiakban csupán néhány érdekességre szeretnék utalni; teljes szövegű közlésre csupán egyeden forrás esetében vállalkozom.

Hogyan élt Simon György életének utolsó heteiben?

Simon György kereskedő 1748. április 5-én Győrött tett utolsó rendelést. Ebből megtudhatjuk, hogy „Macedonia Országban Lévő Kossela Városában” született és „circiter” 30 esztendeje él már Győrött. Rendelkezik testéről és leikéről, számba veszi adósságait, kintievőségéit, kisszámú vagyontárgyát — melynek legnagyobb értékű tétele a kezénél lévő 165 forint készpénz. A temetésére rendelt tíz forint mellett tesz öt kegyes hagyományt: a győri „görög” templomra 20, a komáromira és a fehérvárira 10-10 forintot, Szentendrén lakó „Méltóságos Püspökünknek”, valamint „Papomnak” 8-8 forintot testál. Családtagról, rokonról nem tesz említést; házról sem rendelkezik.34

A hagyatéki iratok között kutatva kezembe került egy vékonyka iratcsomó, rajta „Substantia Georgii Simon Graeci (1748)” felirattal.35 Ebben találtam egy rövid magyar nyelvű, külső felirat nélküli feljegyzést, mely „Győri Uj Városban” kelt 1748. április 28-án; aláírója Gabriel Michailavicz budai görögkeleti rítusú parochus36 volt. A lelkipásztor ekkor már néhai Simon Györgyről beszél, akit ő Nagyböjtben meglátogatott nemes Varsány János uram házánál, ahová Simon György súlyos betegen „az Koczkás

32 Uo. 80-81.

33 Uo. 118-126.

34 Végrendeletét közli: HORVÁTH 2011. 68-70.

35 GyMJVL, Hagyatékok, Lad. 2. No. 180. (Magyarul: Görög Simon György vagyona 1748.)

36 Az aláírás: „Gabriel Michailavicz Orientalis Ecclesiae Graeci Ritus Parochus Budensis”.

81