Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 39/2018 (Győr, 2018)

BARÁTH ZSOLT: Oszmán terjeszkedés a Dunántúlon és az 1594. évi Rába felmérés

Oszmán terjeszkedés a Dunántúlon és az / 594. évi Kába felmérés

vágjon hosgá, jelesben a% ré[v] beleket vágatom__”34 A munkálatok felügyeletével és a gyalogosok vezetésével a Rába menti területek prefektusait bízták meg, mint ahogy ez a fenti Sennyey levélből is kitűnik, de Giczy Farkasnak is a révek biztosítását adták feladatul a Rábaközben: . az révekre et elküldetek, vigyáztatok Kába kezpe, et elküldetek Gicz

Farkas uramhoz hogy vigyázasson.. ,”35

A puskásokat a már említett módon, a hídvégi országgyűlésen meghagyott végzések alapján fizették, vagyis jobbágyportánként 1 forint adót vetettek ki ellátásukra. Az oszmán pusztításától való félelem és a saját birtokok védelme ugyanakkor már a kezdetektől arra ösztönözte a vármegyében élő nemességet, hogy a kötelező adókon felül is ajánljanak fel pénzösszegeket a védelmi vonal működése érdekében. Sennyey Ferenc 1552-es levelében arról számol be Nádasdynak: „... kegyelmes uram ne hagyjuk az Rába kezj, istennek jó voltából meg oltalmazhatjuk rablástól, az az derék hadtól megválva kevés terek be nem jő Rába kezpe, lm az már megye az nemes uraim ismét ajánlják magokat, hogy készek pé[n]zj adni estráz ár a .. .”36 37

A réveken strázsáló és az azokat átkelésre alkalmatlanná tévő katonák létszámát a rendelkezésre álló pénzösszegekből toborzás útján biztosították a helyi lakosságból. Sennyey így tudósít erről egy rábaközi esetet illetően: „... Forián it vala nálam hátra bocsátóm, hogy vigyázzanak, valami puskásokat et vegyenek fel...,,yi Ugyanakkor ez a jelenség azzal is együtt járt, hogy a nyári aratási munkálatok idején a védelmet ellátó katonák az őrizet helyett a földjeiken dolgoztak. A hiányos strázsálás miatt intézett levelet urának az 1558. esztendőben Sennyey Ferenc, aki arra tett javaslatot, hogy elsősorban Sopron vármegye adjon őrséget a Rábaközbe a folyó mellé, amíg a takarási idő tart.38

A Rába kelőinek elzárására és az átkelésre alkalmas helyek őrzése révén kialakított védelmi rendszerre nagy szükség is volt, ugyanis a „békeéveknek” véget vető 1552-es esztendő során elfoglalták Veszprém várát, így az oszmán fenyegetés már közvetlenül a Rába folyón túl éreztette hatását. A fontos erősség kulcsszerepével tisztában volt a magyar vezetés is, mivel az ostrom előtt néhány nappal, 1552. május 14-én a magyar helytartótanácsnak a győri főparancsnokhoz szóló levelében többek közt annak az aggodalmának adott hangot, hogy ha Veszprém vára elesne, akkor a terület oszmán uralom alá kerül egészen a Rába folyóig.39

34 MOL E 185. MKA Missiles. Nr. 439. Sennyey Ferenc levele Nádasdy Tamásnak. 1557. január 23. Szil.

35 MOL E 185. MKA Missiles. Nr. 522. Sennyey Ferenc levele Nádasdy Tamásnak. 1558. június 26. Seregélyháza.

36 MOL E 185. MKA Missiles. Nr. 142. Sennyey Ferenc levele Nádasdy Tamásnak. 1552. április 24. Kapu.

37 MOL E 185. MKA Missiles. Nr. 534. Sennyey Ferenc levele Nádasdy Tamásnak. 1558. szeptember 19. Sárvár.

38 MOL E 185. MKA Missiles. Nr. 519. Sennyey Ferenc levele Nádasdy Tamásnak. 1558. június 15. Keresztúr.

» Szántó 1970. 49.

57