Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 39/2018 (Győr, 2018)

SZATLÓCZKI GÁBOR: Kászim pasa dunántúli hadjárása 1551 nyaránArszlán, Dervis, Véli és Velidzsán bégek portyái

Szatlóczki Gábor

KÁSZIM PASA DUNÁNTÚLI HADJÁRÁSA 1551 NYARÁN

ARSZLÁN, DERVIS, VÉLI ÉS VELIDZSÁN BÉGEK PORTYÁI

A Dunántúl 1541-től 1566-ig tartó időszakának történetében, akár annak a Balatontól délre vagy északra eső részét tekintve, számtalan és szakadadan háborúsággal telt esztendő akadt, nagyságrendileg több, mint amennyi békében telt el. Persze ebben a korban maga a béke fogalma is nézőpont kérdése, lévén attól, hogy jelentősebb hadmozgás nem esett, még számos kisebb vagy nagyobb kölcsönös török és magyar portya történt. Mindazonáltal sokszor egy várható betörés híre is elégnek bizonyult arra, hogy hetekig állandó készültségben álljon a palánkok mezei hada. Tárgyalt térségünk írott történelmében az 1551-es esztendő épp egy ilyen békés, hovatovább nyugodt évként maradt fenn. Éppenséggel unalmasnak azért nem nevezhetjük, hiszen Velidzsán bég nagy rablása és még nagyobb veresége, illetve Dervis bég hasonló vállalkozásának méreteiben szinte megegyező kudarca, a portyázó és lest vető magyar lovasok dicsőséges hadikrónikájában már Takáts Sándor óta széles körben ismert. Az országos léptéket nézve azonban az év legjelentősebb vállalkozásának kétségkívül a Castaldo generális, illetve Nádasdi Tamás és Bátori András országos főhadnagyok vezetésével, Erdély birtokbavételére indított magyar hadjárat tekinthető. A Temes vidék harcai, Lippa ostroma és Fráter György meggyilkolása jó okkal vonta el a történeti kutatás figyelmét a Dunántúl ez évi eseménytörténetének alaposabb feltárásától.1 A Nádasdi család levéltárában fellelhető levelekből és az immár másfél évszázada megjelent okmánytárak hasznosítatlan latin és német nyelvű közléseiből azonban éppen a fentebbiek ellenkezője bontakozik ki. Nádasdi Tamás főhadnagy távolléte ugyanis egyáltalán nem tartotta vissza Kászim budai pasát, illetve Dervis pécsi és Velidzsán fehérvári bégeket attól, hogy szandzsákjaik összevont hadaival többfrontos, meglepetésszerű támadást indítsanak a Dunántúlon.2

1 A témára lásd SZÁNTÓ 1985.

2 Köszönettel tartozom Bagi Zoltán Péternek, aki a BRÜSSELI okmánytár II. kötetében megjelent Habsburg Máriának szóló német nyelvű jelentést és Batthyányi Katalin levelét önzetlenül lefordította.

39