Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 39/2018 (Győr, 2018)
BAGI ZOLTÁN PÉTER: „Győr a kereszténység kapuja” Győr 1597. évi ostroma
Bagi Zoltán Péter gyenge.211 Az idő előre haladásával azonban a híradások egy támadó hadjáratról szóltak. A szeptember 23-án kihallgatott pribék úgy tudta, hogy az oszmán fősereg Esztergom ostromára készül.212 Az egy héttel később, szeptember 30-án küldött jelentés szerint a szerdár célja Győr felmentése.213 Az október 2-án és 4-én a győri táborból származó hírek pedig már arról szóltak, hogy Szaturdzsi Mehmed meg kíván ütközni a főherceg csapataival, így feltörve az erősség körüli ostromzárat. Az első hír pedig még azt is tudni vélte, hogy a győzelem után a szerdár Esztergom meghódítására indul.214 Az eltelt idő távlatában és az események (viszonylag pontos) ismeretében sem egyszerű kiigazodni az egymásnak ellentmondó információkon. Ez Miksának és legfőbb tisztségviselőinek még nehezebb volt. Mivel a hírek zöme egy viszonylag kis létszámú oszmán had érkezését prognosztizálta, ezért dönthetett úgy a főherceg, hogy azt Győr alatt várja be egy jól elsáncolt táborban.215 216 A győri táborból szeptember 30-án küldött jelentés szerint állítólag már egy téli tábor kiépítésében gondolkoztak a keresztény had vezetői, amelyet két kis őrházzal meg is erősítettek volna.210 Az ugyanonnan október 2-án kelt híradás összeállítója még úgy tudta: Miksa elhatározta, hogy nem hagy fel az ostrommal. Abban az esetben pedig, ha a szerdár Esztergomot támadná meg, akkor annak felmentésére indul217 Végül azonban a főherceg az oszmán had közeledtének hírére meggondolta magát és elrendelte, hogy csapatai vonuljanak át a Csallóközbe.218 A keresztény sereg zöme október 3-án estére partot váltott és a Csallóközbe érkezett, majd mintegy másfél mérföldre Győrtől letáborozott. Amit nem tudtak magukkal vinni készleteket, azokat felgyújtották. A pánikszerű elvonulás így nagy anyagi kárral járt, hiszen így több ezer forint értékű szalma, fa és egyéb holmi égett el. Az átkelést nehezítette, hogy az ostromlottak mind szárazföldön, mind vízen kitöréseket hajtottak végre: végeztek a hátramaradottakkal és elrabolták, amit tudtak. A legrosszabbul ismét a pápai segélyhad itáliai katonái jártak. Három hajón sebesültjeiket és betegeiket Komáromba kellett volna szállítania a kirendelt hajdúknak, ám az erősségből lőni kezdték ágyúkkal őket, ezért inkább a rájuk bízott vízi járműveket partra futtatták és elmenekültek. A magukra hagyott itáliaiakat aztán a védők lekaszabolták. Mahmud pasa katonái elfoglalták a keresztények ostromsáncait és futóárkait is, majd onnan kezdték el lőni a két hajóhidat védő keresztény katonaságot, akik hamarosan meg is futottak.219 211 ÖStA KA AFA 1597-9-ad21 212 ÖStA KA AFA 1597-9-26 213 ÖNB Fuggerzeitung Cod. 8970. Fol.: 235v-236r 214 ÖNB Fuggerzeitung Cod. 8970. Fol.: 229r-230v; ÖNB Fuggerzeitung Cod. 8970. Fol.: 219r-v 215 ÖNB Fuggerzeitung Cod. 8970. Fol.: 241r-242r 216 ÖNB Fuggerzeitung Cod. 8970. Fol.: 235v-236r 217 ÖNB Fuggerzeitung Cod. 8970. Fol.: 229r-230v 218 ÖNB Fuggerzeitung Cod. 8970. Fol.: 219r-v 219 ÖNB Fuggerzeitung Cod. 8970. Fol.: 219r-v ; ÖNB Fuggerzeitung Cod. 8970. Fol.: 221r-222r; ÖRTELIUS 2002.136v-137r 34
