Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 39/2018 (Győr, 2018)
PERGER GYULA: A zsidóság megtelepedése Győrött és Győr-Szigetben
Perger Gyula A ZSIDÓSÁG MEGTELEPEDÉSE GYŐRÖTT ÉS GYŐR-SZIGETBEN „Kemény József győri pénzügyi főtanácsos 230 lapra terjedő könyvet írt a győri zsidóság történetéről. Nem tart igényt e munka a rendszeres történet nevére, azért tárgyi összetartozandóságot nem is keresek benne” — írta recenziójának bevezetőjeként Bedy Vince a Győri Szemlében.1 Kemény nem is törekedett a győri zsidóság „rendszeres” történetének megírására, s ezt nemcsak művének címében — „Vázlatok” — jelezte, hanem, amint a könyv előszavában Kallós Henrik, a győri kongresszusi izraelita hitközség elnöke is kiemelte: „Nem könnyű dolog zsidó történetet írni, különösen nehéz munka vidéki zsidó hitközség történetét adni. Országos ^sidó levéltárunk ma sincs. Vidéki hitközségeink rendszeres irattára legtöbb helyütt 1860-1870 körül kezdődik. Az előző időkből kevés, nagyon kevés adat található szétszórtan és nagy fáradsággal vármegyei, városi és egyik másik politikai nagyközség levéltárában.”2 Kemény célja is — mint írta, csupán — „az volt, hogy a mai nemzedék számára kiemeljem a hitközségi levéltár érdeklődésre számítható adatait és sok más adatot megmentsek az elkallódástól.”3 Mivel a hitközség rendezett irattára csak a 19. század második felétől őrzött a történetírás számára is releváns dokumentumokat, Kemény a győri zsidóság 1850 előtti megtelepedéséről, helyzetéről, hétköznapjairól csupán másodkézből vett, többnyire ellenőrizetlen, vagy ellenőrizhetetlen adatokat sorakoztathatott fel könyvében4, valóban vázlatként. A zsidóság győrszigeti megtelepüléséről is csak Wottitz Károly és Schwartz Mór korábban, — források megjelölése nélkül — nyomtatásban is megjelent adatait idézi: „Azok a zsidók, akiket I. Lipót tilalma, később a közgyűlés határozata a városból kirekesztett s szűkreszabott keretekben mégis a város révén akarták kenyerüket megkeresni, ugyancsak földesúri birtokon kerestek otthont. Ezek alkalmas helyet találtak a győri püspök földesurasága alatt, a téglavető gödrök közt elhelyezkedett, kis Gjőrs^get helységben, amelyet csak a Rábca vize választott el Győr városától. 1 BEDY 1930. 274. 2 KALLÓS 1930. 3. 3 KEMÉNY 1930. 9. 4 Kemény könyvének e fejezete - „Adatok a régebbi időkből” címen — mindössze hat oldal terjedelemben ismerteti a zsidók magyarországi letelepedését, a rájuk vonatkozó törvényeket és rendeleteket. E fejezeten belül - néhány másodkézből vett forrásismertetés alapján - csak három oldal jutott a zsidóság győri megjelenésére, kiűzetésükre, majd a Fengler József püspökkel kötött szerződés révén való újratelepülésükre. 171
