Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 39/2018 (Győr, 2018)
BORBÉLY Tamás: A tanácsrendszer első évei Győrött 1950-1954
A. tanácsrendszer első évei Győrött 1950-1954 fűzött indoklásában hangsúlyozta: a tanácsrendszerű igazgatás „biztosítja az államhatalom szilárd egységét, a központi irányítást, az országos érdekek érvényesülését; biztosítja azt, hogy az államigazgatás tevékenységének minden területén előmozdítsa az ötéves népgazdasági terv megvalósulását. Az állam szilárd egsége nyilvánul meg abban, bog a helyi tanácsok eg mással fölé és alárendeltségi viszonyban állanak és végsőfokon alá vannak rendelve az államhatalom és az államigazgatás legfelsőbb szerveinek: az orszjggűlésnek, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának és a minisztertanácsnak”.7 A kommunista ideológia szellemében a tanácsrendszert magasabb rendűnek tartották a polgári demokratikus államberendezkedéseknél. Hosszasan lehetne sorolni a korszak nyelvezetével és kifejezésmódjával átszőtt sablonos beszédeket és írásokat, melyek azt kívánták igazolni, hogy a tanácshatalom a demokráciának a legmagasabb rendű típusa, ami biztosítja a dolgozók tevékeny és állandó közreműködését az államhatalom gakorlásában. A tanácsi rendszer mentes a felesleges bürokráciától — ami általánosságban jellemezte a leggyakrabban csak feudálisnak, kizsákmányolónak és népnyúzpnak nevezett korábbi közigazgatási berendezkedéseket — és feltédenül korszerűbb, mint a gyűlölt vármegyék rendszere.8 A szovjet mintára megalkotott tanácstörvényt - a népköztársaság alkotmányának szellemében — az elnöki tanács 1950. május 18-án hirdette ki az 1950. évi I. törvény formájában. Ez hierarchikus rendbe illesztette a tanácsokat, azok egymással alá- és fölérendeltségben álltak, s az országgyűlésnek, az elnöki tanácsnak és a minisztertanácsnak voltak alávetve. Nem létezett tehát különbség országos és helyi érdek között; úgy tekintették, hogy az egyes közigazgatási szintek — a megyék, a járások, a városok és a községek — fejlődése egyaránt országos érdek, és ezek faladata nem lehetett más, mint az ötéves népgazdasági terv megvalósításának előmozdítása.9 A törvény a tanácsok hatáskörébe utalta a törvények és felsőbb rendeletek végrehajtását, az alárendelt államhatalmi és államigazgatási szervek irányítását és ellenőrzését, az állami rend és a közvagyon védelmét, a dolgozók jogainak oltalmazását, az alsóbb fokon elhelyezkedő tanácsok részére utasítás kiadását, az alsóbb végrehajtó bizottság tagjai megválasztásának és visszahívásának jóváhagyását, szintén az alsóbb tanácsok rendeletéinek és határozatainak megsemmisítését vagy megváltoztatását, valamint az állandó és ideiglenes bizottságok megalakítását. Gazdasági tevékenységük keretében pedig a helyi gazdasági terv és költségvetés elfogadását, azok végrehajtásának ellenőrzését és a szövetkezetek támogatását.10 Változást jelentett a korábbi évtizedes gyakorlathoz képest, hogy egyes városok esetében megszűnt a kiemelt státusz. Győr is elvesztette törvén}diatósági jogú város rangját és betagozódott a megyei települési hálózatba. A tanácsrendszer elengedheteden követelménye volt az említett végrehajtó bizottságok létrehozása. Antal Tamás megfogal7 Gyarmati 2011. 162. 8 A korszak nyelvezetének megismeréséhez jó példák található Antal Tamás írásában a törvény tárgyalásáról. (Antal 2009. 36-41.) 9 Antal 2009. 44. 10 Antal 2009. 44. 147
