Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 39/2018 (Győr, 2018)
BORBÉLY Tamás: A tanácsrendszer első évei Győrött 1950-1954
Borbély Tamás A TANÁCSRENDSZER ELSŐ ÉVEI GYŐRÖTT 1950-1954 A tanácsrendszer bevezetése A tanácsrendszer és a tanácsok megalakulása kapcsán viszonylag kevés Győrt érintő tanulmány született. A témához kapcsolódó írások döntően 1990 előtt keletkeztek, a rendszerváltást követően a tanácsi korszak elkerülte a kutatók figyelmét. Az érdeklődés inkább az 1956-os forradalomra és szabadságharcra irányult. A korszakkal érintőlegesen több munka is foglalkozott, vonatkozó fejezet található többek között az 1971-ben megjelent Győr Várostörténeti Tanulmányokban, vagy a Győri Tanulmányok jubileumi kiadásában („A felszabadult Győr 40 éve”, 1985). A legrészletesebben Lengyel Alfréd foglalkozott vele a Levéltári Közlemények 1973-1974-es, valamint a Levéltári Szemle 1970-es évfolyamában. Utóbbi munkák jól használhatók, ugyanakkor felhasználásuk kritikai megközelítést igényel. Magyarországon 1950-ben vezették be a tanácsrendszert, a pártegyeduralom intézményesítésének utolsó lépéseként.1 A tanácsok megalakulásáról az 1949. évi alkotmány határozott. Az 1949. évi XX. törvény — a Magyar Népköztársaság alkotmánya — V. fejezetében az államhatalom gyakorlásának helyi szerveiként jelölte meg a tanácsokat. Az akkori új államjogi rendszerben ezen intézmények nem az önkormányzatiság, hanem az államhatalom egységességének elve szerint szerveződtek. A minden szempontból egységesnek szánt államszervezet területi közigazgatási struktúráját a szovjet mintájú munkás-paraszt tanácsrendszer valósította meg, melynek gyökerei az első szovjetorosz alkotmányban (1918) keresendők.2 Lengyel Alfréd azt hangsúlyozta, hogy a tanácsokra, mint a „proletárdiktatúra legalkalmasabb állami szerveire” Lenin mutatott rá az áprilisi tézisek (1917) keretében. A közigazgatás szempontjából a kelet-közép-európai népi demokratikus államok helyi „megoldási kísérletei” hasonlítottak egymásra — még az alkotmányok szintjén is. A részletszabályozást illetően természetesen akadtak eltérések, de összességében ezek az államok szovjet ihletésű képviseleti formákat valósítottak meg. Az elnevezés a legtöbb államban hasonlóan alakult, a legfontosabb szerveket általában tanácsoknak, néptanácsoknak nevezték. Közös jellemzőjük volt, hogy nem a plurális pártrendszerek szabályai szerint választottak képviselőket, hanem a kommunista pártok által létrehozott 1 Gyarmati 2011. 161. 2 Antal 2009. 31. 145
