Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 39/2018 (Győr, 2018)
BANA JÓZSEF: Profik a helytőrténetírás szolgálatában
Bang József számban megrendelik. Kérték a törvényhatóságokat, hogy szándékuk komolyságát igazolandó, a döntést tartalmazó határozatokról készült jegyzőkönyvi kivonatot szíveskedjenek mellékelni és amennyiben nyomtatásban megjelent vármegye illetve városi értesítő, akkor azt szintén mellékeljék.13 Ha további kutatásokat végeznék abban az irányban, hogy miképpen volt lehetséges e nagyszabású munkálatok elvégzése, esedeg bebizonyosodna, hogy többnyire azoknak a városoknak, megyéknek kötetei jelentek meg, amelyekben az anyagi alapok biztosítása is helyi szinten megtörtént. Az a mód, amellyel a Borovszky-féle társulat szerkesztősége véghezvitte e művek elkészítését, a professzionális szervezőmunka azért érdemelhet figyelmet napjainkban is, mert meggyőződésem, hogy csak is egy ennyire átgondolt folyamat volt képes életben tartani, és összetartani a nagylétszámú szerzőgárdát. Hogy művük mégsem lehetett teljes, az csak részben magyarázható az anyagi alapok biztosításának hiányával; ebben valószínűleg közrejátszott Borovszky Samu halála is. A többkötetes megyetörténeti monográfiák egy része a századfordulót követő évtizedben fejeződött be. Sáros vármegye csatiakozott — időben leszakadva — a sorozaton kívüli megyemonográfiákhoz: Tóth Sándor Sáros vm. monográfiája (I—III. 1909—1912). Borovszky Samu Borsod vm. története a legrégibb időktől a jelenkorig c. monográfiájának csak az első kötete jelent meg (1909), amely a szatmári békéig (1711) tartalmazta a vármegye általános történetét; folytatása nem készült el, a megye településeire vonatkozó cédulaanyaga ma is kutatható a vármegye levéltárában, Miskolcon. Több vármegye ekkor kiadott monográfiája befejezetlenül maradt, illetve csak vázlatos áttekintés született: Kuun Géza—Torma Zsófia—Téglás Gábor Huny ad vm. földjének története a honfoglalásig (1905), Pap József Adalékok Máramaros m. történetébez (1909), Nagy Iván szerk. Nógrád vm. története az 1544. évig (I. 1907), Mauks Ernő Ung megye múltjából (1905). Borovszky Samu (1860—1912) szerkesztésében gyors ütemben sorra jelentek meg a Magyarország vármegyéi és városai sorozat kötetei. Míg 1896—1900 között öt vármegye monográfiáját sikerült kiadni, addig 1901—1914 között 17 vármegyéét 19 kötetben. Borovszky Samu halála, valamint az I. világháború kitörése meghiúsította a nagy vállalkozás befejezését. J ó néhány vármegye e sorozattól függetlenül megíratta történetét, mintegy tucatnyi viszont nem támogatta az ilyesfajta vállalkozásokat. Az abaúji kutatások két jól képzett szakembernek, az 1885-től Kassa városi főlevéltárnok Kemény Lajosnak (1859-1927) és Abaúj-Torna vármegye 1907-ben kinevezett főlevéltárnokának, Czobor Alfrédnak (1883—1959) köszönhetően vettek lendületet. Szerkesztésükben jelent meg a kitűnő tanulmányokat és forráspublikációkat közlő Történeti Közlemények Abaúj-Torna vm. és Kassa város múltjából c. folyóirat (1910—1918). A szomszédos Szepesség hasonló színvonalú sorozata: Közlemények Sgepes Vármegye Múltjából (Lőcse, 1909—1918). Ung vármegyében rövid életű történeti folyóiratot adtak ki UngiSzázadok címmel (1910—1911). A városi monográfiák vagy beletagolódtak a Borovszky-sorozatba (Nagyvárad, Selmecbánya, Komárom, Pozsony, Szatmárnémeti, Temesvár, Sátoraljaújhely), vagy az előző században megkezdett többkötetes vállalkozásokat fejezték be. Pozsonyról Ortvay Tivadar nemcsak 4 kötetes monográfiáját fejezte be, hanem elkészítette Pozsony város utcái 13 Győr Város Polgármesteri Hivatalának iratai IV. 1905/334. - GYVL 140
