Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 39/2018 (Győr, 2018)
BANA JÓZSEF: Profik a helytőrténetírás szolgálatában
B ANA JÓZSEF PROFIK A HELYTÖRTÉNETÍRÁS SZOLGÁLATÁBAN Mályusz Elemér 1924-ben így látta: „A millenniumi ünnepségekre jelent még meg a legtöbb komoly történeti monográfia, az utóbbi két évtizedben azonban csak kivételes jelenség volt egynek-egynek a megírása. Komoly baj, ha tekintetbe vesszük, hogy a német történetírás magas fejlettségét nem kis mértékben a módszeresen dolgozó részletkutatásnak köszönhette.” (S%á%adok). Ha számba vesszük az azóta eltelt időszak eredményeit, akkor a sommás elmarasztalást mindenképpen túlzónak kell tartanunk. Mindamellett helytörténeti kutatásunk egyenetlensége és viszonylagos fejletlensége tekintetében Mályusz igaza elvitathatatlan. A kézikönyvek sorából kiemelkedő jelentőségű a BOROVSZKY Samu szerkesztette vármegyei monográfiák sorozata. A magyar történelem és a helytörténet együttes feltárása tudományosan annyira igazolt és gyakorlatilag helyesnek bizonyult egységet nem alkotott, mint éppen BOROVSZKY sorozatában kiadott, majd azok folytatásaként később megjelent munkákban1 - állapította meg dr. Gellér Ferencné, egy a könyvtárosok regionális továbbképzését szolgáló tanácskozáson. „Egy lelkes és bátor írói gárda óriási munkára vállalkozott. Megírja Magyarország történetét és jelenkorát vármegyénkint, városonkint, olyan kiterjedésben, olyan részletességgel, a minőre nincs példa a gazdag külföldi irodalomban. Ez is legyen dicsősége Magyarországnak. Ilyen magasra emelkedett a század elején még oly szegény, jelentéktelen magyar irodalom!” — írja Jókai Mór az első kötet előszavában. A Millennium évében induló sorozatban 1914-ig összesen 21 vármegye, továbbá három kisebb földrajzi egység története látott napvilágot összesen 26 kötetben; csak az első világháború kitörése szakította meg a munkát. Az elindítója, szerkesztője nevével azonosított sorozat, „a Borovszky” jeles tudósokból álló szerkesztőbizottsága az adott megyét kiválóan ismerő helyi szerzőkre támaszkodva enciklopédikus teljességgel dolgozta fel a vármegye múltját és akkori jelenét: történelem, földrajz, képzőművészet, néprajz, hadtörténet, az akkori jelen közgazdasági, közművelődési adatai mind megtalálhatóak benne. Történeti értékű fotói, gyönyörű illusztrációi, térképei, adatainak gazdagsága ma is igen keresetté teszik. 1 Bővebb ismertetését ld. a Magyarország honismereti irodalma 1527-1944 c. bibliográfia (Bp., 1984.) függelékében. 131
