Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 39/2018 (Győr, 2018)
BlCZÓ ZALÁN: A győri felsőoktatásban végzett városi elöljárók emlékezete különös tekintettel a 19. századra
A. győri felsőoktatásban véglett városi elöljárók emlékezete pénztárnoka. Közel negyven esztendeig szolgálta Győr városát. Utolsó lakhelye: Apáca utca 241. (Lehner-féle ház). Március 17-én temették a belvárosi sírkertben, március 18- án mondtak lelki üdvéért szentmisét a Karmelita-templomban. HA Győr-Belváros Kát. 59/1872. - Halálozás = Győri Közlöny, 1872. március 17. p. 3. - Juhász Réka Ibolya - Szabad kir. Győr = Győri Nemzeti Hírlap, 1937. február 14. p. 4. - OSZK - Szávay Dorner Ede (Eduárd) Született: Győr, 1809. Meghalt: Budapest, 1893. április 16. Gyermekei: Irén, Ödön, Vilma, Zoltán. Szülők: Dorner Mihály orvos, Csáfordi Tóth Klára. Helytartósági tanácsos. Középiskolai tanulmányait Győrben végezte. A győri Kir. Kerületi Akadémiára 1824- ben iratkozott be. A bölcseleti karon 1824-1826, a jogi fakultáson 1826-1828 között tanult. Ezután Pesten tovább tanult és jogot hallgatott az egyetemen. Pesten ügyvédként praktizált, majd Győr megyében 1841-ben aljegyző, később táblabíró és később főügyész lett. 1843-1844-ben főügyészként helyettesítette az országgyűlésen jelen lévő Szabó Kálmánt. 1944-ben győrmegyei főügyész és világi felügyelő a mosongyőrmegyei evangélikus esperességben. 1846. január 5-én másodalispánnak választották meg. Győr megye közigazgatásának vezetése a polgári forradalmat közvetlen megelőzően Dorner Ede kezében volt. 1848-ig Győr másodalispánja. A győri evangélikus esperességi törvényszék világi ülnöke, mint Győr megyei főügyvéd és több vármegye táblabírája. A Közbátorság fenntartására folyamatosan ügyelő vegyes választmány elnöke lett 1848. március 19-én. Az országos magyar gazdasági egyesület választmányának tagja. Győr megye főnöke (előbb 1851-ben kormánybiztosi rangban, mint Székes- Fehérvári polgári kerületi Császári és Királyi Főispánság kerületi kormánybiztosa Győrben, császári és királyi kormánybiztos és Győr megyei főnök (helytartósági főnök) 1850-1860 között. 1865-ben a dunántúli egyházkerület föllebbviteli főtörvényszék világi bírája. A Ferenc József-rend lovagkeresztje és helytartósági tanácsosi címet kapott. Politikai szereplése után 1872-ig bőnyi birtokán gazdálkodott. A Győrvidéki Gazdasági Egyesület tagja. 1872-től a fővárosban élt. 1875-ben a VI. kér. Király utca 74. sz. alatt lakott. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesületben jelentős munkát végzett, választmányi tagként segítette a munkát. 1889-ben — hallása meggyengülése után — a közélettől visszavonult. A Kerepesi úti temetőbe temették az evangélikus egyház szertartása szerint 1893. április 17-én. 1882-ben a Vili. kér. Üllői út 20., 1885-ben a IX. kér. Nyúl utca 18. sz. alatt lakott. Utolsó lakhely: Budapest, IX. kér. Ferencváros, Mátyás u. 6. Az Országos Magyar Vadászati Védegylet tagja. Halálozás = Budapesti Hírlap, 1893. április 18. p. 6. - Juhász Réka Ibolya - Köztelek, 1893. április 19. p. 637. - Nemzeti Kalendáriom 1851,1856,1857. - Szávay 107
