Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 39/2018 (Győr, 2018)
BlCZÓ ZALÁN: A győri felsőoktatásban végzett városi elöljárók emlékezete különös tekintettel a 19. századra
A győri felsőoktatásban véglett városi elöljárók emlékezete zette a városi küldöttséget. A Győri Kir. Jogakadémián államtudományi államvizsgálati kültag. A győri polgárok tájékoztatásában fontos szerepet szánt az 1889. március 15- étől induló Győr szab.kir. város Hivatalos Értesítőjének. Győr városát ipari, kereskedelmi, kulturális központtá kívánta kiépíteni. Szombathellyel, Sopronnal vívottküzdelemben szerezte meg a királyi ítélőtáblát Győrnek. Az ítélőtábla tisztviselői számára ugyanebben az időben városi bérházak épültek. A 90-esévektől igen jelentős vasúti beruházásokra került sor melyekhez Baross Gábor közmunka- és közlekedésügyi miniszter, Győr országgyűlési képviselője nyújtott értékes segítséget. Új vasúti pályaudvar, teherpályaudvar, felüljáróhíd jelzik e téren a nagy építkezéseket. 1892-ben új 80 ágyas közkórház építését fogadta el a városi közgyűlés, mely 1895-re épült fel. 1890-ben a kormány 5 új kereskedelmi és iparkamara felállítását határozta el, melyek egyikét Győrött szervezték meg. 1897-ben felépült a Frigyes-laktanya. A 90-es évek elején épült újjá a sétatéri nagyhíd és a hosszúhíd. Különösen nagy figyelmet, rendkívüli energiát fordított az igényeknek megfelelő, ugyanakkor a város nagyságát is szimbolizáló új városháza megépítésére. 1892-93-ban épült fel a Győri Magyar Kir. Állami Főreáliskola új épülete, melynek létesítéséhez 55 000 forinttal járult hozzá a város. Ezt követte a Felső Kereskedelmi Iskola, a Magyar Kir. Állami Fa- és Fémipari Szakiskola, az I. sz. Polgári Fiúiskola alapítása, melyek rövid időn belül új épületet is kaptak. Megfelelő telekárakkal és adókedvezményekkel indult meg az ipari üzemek létesítésére a vállalkozók idecsalogatása. A városfejlődés szempontjából nagy jelentőségű volt 1896- ban a Magyar Waggon- és Gépgyár megalapítása. 1906. december 31-ei hatállyal került nyugállományba. Hivatalának utolsó napjait betegen töltötte, így őt az 1906. december 13-án megválasztott, szintén a Győri Jogakadémia egykori hallgatója, Wennes Jenő helyettesítette hivatalában. Hamvai ma az új köztemető díszsírhelyén nyugszanak, síremlékét Horváth Adorján készítette 1929-ben. Halála évében utcát neveztek el róla, mely 1948-ig viselte nevét. A rendszerváltozást követően ismét van utcája Zechmeister Károlynak, ahol emléktábla és csempekép is megörökíti nevét. Bana 1. - Bana 2. - Biczó 1. - Győri Életrajzi Lexikon. Győr, 2003. (Bana József névcikke) - Szávay Wennes Jenő Született: Győr, 1866. július 13. Meghalt: Győr, 1915. április 27. Szülők: Wennes János, Gruber Magdolna. Felesége: Schönauer Izabella. Gyermekei: Mária Magdolna (néveki vitéz Bokross László tüzérszázados neje), Boldizsár, Andor. Születéskori lakhelye: 140. sz. ház. Keresztelője Győrött július 15-én volt. Koch Adolf keresztelte. A Pannonhalmi Szent Benedek-rend Győri Főgimnáziumában érettségizett, majd a Győri Kir. Jogakadémián végezte tanulmányait 1886-tól 1890-ig. 1903. március 12-étől Győr város főjegyzőjének választották. A volt tanácsost, anyakönyvvezetőt, főjegyzőt, alpolgármestert 1906. december 13-án választották meg Győr város polgármesterének. Haláláig irányította a várost. A gazdasági helyzet stabilitásának megteremtése, a jó és takarékos pénzügy- és adópolitika irányításával a várost biztos anyagi alapokra helyezte. Munkáját közmegbecsülés övezte. Nagyarányú takarékosságot vezetett be, és a bevételeket a nem jövedelmező városi ingadanok el101
