Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 38/2017 (Győr, 2017)
Torma Béla Gyula - Torma Attila: Győri munkástragédia Komáromban, 1919. május elsején
Torma Béla Gyula — Torma Attila A puccs hadműveleti részének lefolyása Az eddigi részinformációkat összevetve és továbbiakkal kiegészítve, a támadás lefolyásának története meglehetős részletességgel nyomon követhető. A forrásokat olvasva, óhatadanul felmerül a kérdés, hogy mi lehetett az oka a 30-i támadás kezdeti sikerének, mikor a támadó erők elfoglalták a parancsban kijelölt kulcsfontosságú objektumok egy részét, illetve a többit megközelítették. Lebeti tanúvallomásában hangzott el Macaluso értékelése, miszerint, „...ha a vörösök még egy fél órát kitartottak volna, a cseheknek ki kellett volna vonulni Komáromból. ” Ennek a kezdeti sikernek az okát a katonai terminológiából jól ismert, az un. váratlanság elvének gyakorlati megvalósításában látom. Az történhetett, hogy a 28-iki sikertelen puccskísérletet követő cseh intézkedések a megszállt Komárom duna-parti katonai megerősítésére, a megszálló erők parancsnoksága biztonságosnak értékelte és nem tartott egy bekövetkező támadástól Ez a váratlanság, párosulva egy elfogadhatóan végiggondolt hadműveleti tervvel, valamint a jól álcázott, rejtett csapatösszevonással, meglepte a cseheket. A támadás — a komáromi szereplők egybehangzó beszámolói alapján — május 1- én éjfélkor a magyar tüzérség két ágyúlövésének a jelére, fél egykor kezdődő23 tüzérségi tűz támogatás sál egybekötve, két irányban indult a megszállt Komárom ellen. A vasún híd irányában először a váradanságot kihasználó támadó csapatok ártalmatianná tették a hídőrséget, így lehetővé vált nagyobb erők átkelése és kulcsfontosságú objektumoknak: az I., II. és III. erődnek, majd innen kiindulva az Erzsébethídészaki hídfőjének az elfoglalása. Ezután a kishíd ellen vonultak, ahol heves harc bontakozott ki a cseh megszálló erőkkel. Ebben az irányban támadó csapatok megközelítették a pályaudvart és egészen a temetőkig jutottak ki. Közben a másik irányban, műszaki alegységek kompokon átkeltek a Dunán, aknamentesítették az Erzsébet hidat és megszállták a szigetet, majd a kishíd ellen harcolókat megerősítve a cseheket visszaszorították a városba, ahol heves harcok bontakoztak ki, az egyre határozottabban védekező erőkkel. Szabaddá vált az átkelés a közúti hídon. A Vasúti hídon átkelésre tervezett győri munkáscsapat nem érkezett meg időben, nem érte el az éjfélre meghatározott készenlét idejét Komáromban. A munkások a városba Mayer Lajos vezetése alatt éjfél után érkeztek meg, mikor már elkezdődött harc. Felfegyverzésük és lőszer- ellátásuk csak ezután kezdődött a huszárlaktanyában. A kishíd birtokba vételével lehetővé vált további erők átkelése az Erzsébet szigetre. Ide szállították a lőszerellátmányt is, amely később nem jutott el a túlparton harcoló vöröskatonákhoz. A Győrből szállított munkáscsapat első és második lépcsője, miután a huszárlaktanyában kiegészítették, illetve lecserélték fegyverzetüket és lőszert vételeztek, a közúti hídon keltek át. A parancsot egy lovas küldönc hozta a hírrel, miszerint a szabad a hídfő, az őrség le van fegyverezve, szabad az út Komáromba, majd átadta a parancsot Mayer Lajosnak, hogy 200 fővel (máshol három század) kezdjék meg az át23 Recsák Géza tanúvallomásából 74
