Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 38/2017 (Győr, 2017)
Torma Béla Gyula - Torma Attila: Győri munkástragédia Komáromban, 1919. május elsején
Torma Béla Gyula — Torma Attila - a kerületi parancsnokság tiltó parancs ellenére, a komáromi védőszakasz vörös hadseregbeli és vörös őrségi csapatai. A vállalkozás a komáromi direktórium jelentése szerint a győri csapat gyávasága és fegyelmezetlensége folytán kudarcot vallott. jelenleg a helyzet az hogy mintegy 200 ember a Kriegsinselen rekedt. A támadásban rész} vevő felvidéki illetőségű vörös katonák, a túlsó parton maradtak. Halottak, sebesültek összgszámlálása folyamatban. Aláírás: Győri katonai kerületi parancsnokság hadműveleti osztály. ... [Ezután következnek, mintegy utóiratként a meghozott intézkedések.] Az ujszpnyi helyzetfelderítés szükségessé tesz}, hogy az 5/19. zfal oda, Győrből eltoljam. Az 5/19. z a védőszakaszt átvesz}. Ezalatt a vörösőrség és a vörös hadseregbeli katonák kötelékekbe újólag rendezjetnek, aztán azV/ 19 újra Győrbe vonul. Vizsgálatot megindítottam. Győri Magyar Katonai Kerületi Parancsnokság. A jelentés egyértelműen hangsúlyozza a „Komárom felszabadítását célzó puccs” előkészítésében a politikai apparátus felelősségét. Következetesen állást foglal abban, hogy a puccsot a „komárom-újvárosi” és a győri direktórium szervezte. A győri részvételt illetően pedig megállapítja, hogy a Győri Katonai Kerületi Parancsnokság tiltó határozata ellenére a városból egy „munkászászlóalj”, valamint „a komáromi védőszakasz vörös hadseregbeli és vörös őrségi csapatai” vettek részt. A jelentésben megragadható a bűnbak keresése: A „komáromi direktórium” úgy értékelte, hogy )yA vállalkozás ... a győri csapat gyávasága és fegyelmezetlensége folytán kudarcot vallott”.21 Véleményünk szerint ezzel a kijelentéssel a komáromi direktórium az intéző bizottság felelősségét hárította el magáról, a győri munkáscsapatot okolva a kudarcért, holott eredeti feladatuk a megszállt területek rendfenntartására korlátozódott volna. Ezzel az állításával a direktórium elismerte, hogy a munkások nem mint rendfenntartók, hanem harcoló erőként lettek alkalmazva. A jelentés újólag és határozottan kijelenti, hogy nem spontán hazafias munkásszervezkedés történt, hanem az újszőnyi (komáromi) direktórium felelődén akciójába bevonta a komáromi védőszakasz katonai alakulatait, tehát szervezett erőket. A helyzetértékelésben szerepel a várható veszteségeket előre jósoló két kijelentés: „A támadásban részt vevő felvidéki illetőségű vörös katonák, a túlsó parton maradtak ”, „... mintegy 200 ember a Kriegsinselen rekedt. ” A parancsnokság megerősítette korábbi véleményét, miszerint az újszőnyi helyzet felderítése szükségessé teszi, hogy az 5/19. zászlóalj Újszőnybe vezénylését, ahol átveszi a védőszakaszt, amíg „a vörösőrség és a vörös hadseregbeli katonák kötelékekbe újólag rendeytetnek, aztán azV/19 újra Győrbe vonul”. 21 Ez utóbbi kijelentés több forrásban is olvasható: „A pánikban menekülni próbáló győri fiatalembereket a vörös bakák visszalökdösték a hídra.” vagy „A visszaszaladókat a vörösök föltartóztatták és az É-i hídfő felé kényszerítették.” 72
