Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 38/2017 (Győr, 2017)
Torma Béla Gyula - Torma Attila: Győri munkástragédia Komáromban, 1919. május elsején
Torma Béla Gyula — Torma Attila összehangolva a hajógyári munkások akciójával, akik már 28-án éjfélkor „le akarták fogni” a cseh hídőrséget, de ez nem sikerült nekik. A támadás is elmaradt. Ezt követően a csehek letartóztatták a hajógyár munkásait és tisztviselőit, majd hónapokra internálták őket. Az április 28-i támadási kísérlet nem légből kapott állítás, hanem tény. Megtörténtét Lebeti és Füves tanúvallomásán kívül, említi Lobi Adolf, Stick Károly és Zsumbera Ciril is.13 Sőt az intéző bizottság parancsa is a megszállt Komáromban végrehajtott hatalomátvétellel számol. A május 1-jei tragédiáról beszámoló első újsághír is megerősíti ezt s a rákövetkező munkás-letartóztatásokat, sőt kiegészíti a védőszakasz katonai megerősítésével. Igaz a dátumokban vannak eltérések, de a történések tényszerűségét több forrás igazolja. Füves további információkat is közread. Ismeri a parancsban említett harmadik támadási irányt, a dunai pontonátkelést. Arról is tudomása van, hogy a csehek nem csak Érsekújvárról, hanem Pozsonyból is kaptak megerősítést. Megemlíti a lőszerelosztás elégtelenségét, mely tulajdonképpen az akció vezetésének hiányosságára tereli a figyelmet. A puccs néhány katonai vonatkozása Az eddig ismertetett forrásokból kiderült, hogy Győr Városparancsnoksága kezdettől ellenezte a katonai akciót. Gergely Aladár városparancsnokot nem tájékoztatták a vállalkozásról. Mikor ez tudomására jutott, Hochfelder Lipót katonai politikai megbízottat küldte tájékozódni a kávéházba az akciót szervezőkhöz, akik onnan durván kiutasították. A Duna- vonal védőszakaszainak elöljárója, a Győri Katonai Kerületi Parancsnokság is ellene volt az akciónak. Wágner Viktor főhadnagy, városparancsnok helyettes tanúvallomásában elmondta, hogy a direktórium kikérte Craenenbroek Edgar ezredesnek, a katonai kerület parancsnokának véleményét is, mire ő azt válaszolta, hogy ha a terv sikerül is, Komáromot megtartani nem tudják, és rövidesen kiverik őket onnan, a munkásokat meg fraktiröröknek (franctireurként) fogják minősíteni és megölik őket. Feldmann Tódor erre azt válaszolta: ezredes úr ehhez nem ért, mert ez nem taktika, hanem politika.14 Természetesen ezt az érvelést Craenenbroek ezredes nem fogadta el és úgy a kerületi parancsnokság, mint a Városparancsnokság mindvégig a fegyveres vállalkozás felelőtlenségének adott hangot. Az alábbiakban arra keressük a választ, hogy miért ellenezték az akciót a győri helyőrség vezető funkciót betöltő parancsnokai. A Duna védővonalért felelős parancsnokságok folyamatos felderítést15 folytattak a demarkációs vonaltól északra. A Győri Katonai Kerületi Parancsnokság április 1-jén 13 MNLGyMSMGYL: VTI 1 /B A Győri Királyi Törvényszék iratai. Peres iratok. Munkásmozgalmi perek. Lobi Adolf, Stick Károly és Zsumbera Ciril tanúvallomása 14 MNLGyMSMGYL: VII 1/B A Győri Királyi Törvényszék iratai. Peres iratok. Munkásmozgalmi perek. Wágner Viktor főhadnagy tanúvallomása 15 HIM HL, 117. sz. doboz, Pozsonyi (Győri) Katonai Kerületi Parancsnokság hadműveleti osztály iratai 68
