Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 38/2017 (Győr, 2017)
Torma Béla Gyula - Torma Attila: Győri munkástragédia Komáromban, 1919. május elsején
Torma Bé/a Gyula — Torma Attila tenetes káoszban” a magyar vörös hídőrség a menekülni szándékozó győri munkásokat visszaszorította a hídra. A cikkből válik ismerté, hogy a fegyveres vállalkozásért felelős direktóriumot leváltották. A munkás- és katonatanács ülése után harmadnap, május 9-én, Wajdits Béla - aki már április elején lemondott direktóriumi tagságáról — vállalta fel, hogy Komáromba utazik és tájékozódik a tragédiáról. Wajdits döbbenetesen tragikus számok birtokába jutott. A vállalkozásnak hivatalosan 117 mártírját igazolta vissza a komáromi állomásparancsnok. Az utókor úgy tartja, Mayer Lajos győri vagongyári kommunista mérnök volt az akció egyik szervezője és egyúttal a munkáscsapat vezetője. Velük együtt esett áldozatul a komáromi Erzsébet — szigeten a cseh légionáriusok véres megtorlásának.5 6 Ezek után kezdjük a történetet az elején, a Dunántúli Hírlap egyik augusztusi, a Tanácsköztársaság bukását követően megjelent cikkével, mely parancs formájában váratlanul leközölte a komáromi puccs részletes hadműveleti tervéE. „... birtokunkban van a puccs katonai térképe, s az a titkos parancs, amelyet e% ügyben kiadtak. Példátlan büntetést kívánunk a szerencsétlen áldozatok nevében, s a nyomozás megkönnyítésére alább közöljük az egész tervet: Parancs Április 29-én reggel 1 órakor Komárom proletárjai kikiáltják a diktatúrát. Ennek támogatására meg kell szfillani a magyar szovjet csapatoknak Komárom városát. Az intézp-bizottság a következőket rendelte el: Aprilis 29-én reggel 1 órakor az 5. árkász zfiszjóalj egy 50 emberből álló különítménye Monostornál átkel a Dunán, lefegyverzj a vasúti hídnál lévő cseh őrséget, továbbá hatalmába keríti a 3- as és 4-es számú erődöket. Evvel a különítménnyel mennek át a 3. és 4. s% erődökben elhelyezett lövegek kezeléséhez szükséges kiképzett tüzérek. A 3/19. tarackos üteg tüzérei. Ugyancsak éjjel (2 órakor) a vasúti és a közlekedési híd között a 12. gyalogezred 1. karhatalmi századától egy 30 emberből és két géppuskából álló különítmény kel át a Dunán. Eeladata: szabaddá tenni a közlekedési hidat s a Duna-ágon lévő kishidat megszállni, r csapatainknak a két hídon való átkelést lehetővé tenni. Mind a két különítményhez egy-egy árkász osztandó be, melyeknek kötelessége a csehek által a hídra szerelt robbanóanyagot leszerelni. Az árkász zdszjóalj a monostori erdőben egy megfigyelő helyet létesít, ahonnét a hídőrségek lefegyverzésétjelző egy hosszú, villanyos zseblámpával leadott jelzés, telefonon, illetve küldönc útján úgy a vasúti hídnál felállított csapatokat, mint az intéző bizottságot a közlekedési hídnál értesítik. E hó 29-én reggel 1 órakor a helyőrség csapatai a következőképen állnak készenlétben: af a vasúti hídnál Anker század 5-ös árkásgok és a győri vasmunkások közül 150 elvtárs Haszala volt főhadnagy parancsnoksága alatt. Ehhez heosztva az árkászpk 3 és a győriek 2 géppuskása. 5 Gy. H. 1919. május 6. 102.sz. 6 D. H. 1919. augusztus 14. 40.sz 58
