Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 38/2017 (Győr, 2017)
TORMA Béla Gyula: Győr th.j. város és katonai helyőrsége a Magyar Nemzeti Tanács létrejöttétől a Magyar Királyi Honvédség megalakulásáig 1918-1921
Torma Béla Gyula A tárgyalt időszak fontos információit tartalmazza Klempa Kálmánnak, Győr város és vármegye katonai parancsnokának 1919. október 6-án, a győrvármegyei kormánybiztos helyettesnek felterjesztett terve, mely „a magfar nemzeti hadsereg mozgó tartalékának” szervezését szorgalmazta. A mozgó tartalék megvalósítását további dokumentumok nem támasztják alá, azonban a felterjesztésben kifejtett egyes részletek realizálódását a bekövetkezett szervezeti változások visszaigazolták. Ezek közé tartozik egy győri gyalogezred felállítása, melynek előkészítő munkálatait a Győri Magyar Hadkiegészítő Parancsnokság kapta feladatul. Az ezred III. zászlóalját a Vadászlaktanyába tervezte Klempa, legénységi állományát Győr és a Győrmegye területéről toborozva. Az ezredtörzs és a zászlóalj tiszti és hivatásos altiszti állományának kiegészítésére a győri karhatalmi ezredet (parancsnoka Ujfalussy alezredes) vette figyelembe.125 A tényszerű adatok mellett a dokumentum visszaigazolja Klempa Kálmán aktív részvételét az új nemzeti hadsereg szervezésében. Kronológiai kitérés, tragikus események és kiegészítések Az eddigi történések logikai menetének megszakítását elkerülendő, néhány — Győr életében fontos — történet részletesebb kifejtésére nem kerülhetett sor. Győr történetében 1919. május elsejének, a „véres május 1-nek” históriája teljes egészében máig sem tisztázódott. Ez derül ki az eddig megjelent értékelésekből is, melyek hiányos forrásokból táplálkozva, kellő megfontolással is csupán valószínűsíteni tudták az eseményeket, hiteles teljességében feltárni nem. Több feldolgozásban egymásnak ellentmondó értékelések is napvilágot láttak. A téma további anyaggyűjtésre és komplex feldolgozásra vár. Ennek ellenére nem szándékozom megkerülni a győri munkásság több mint 100 halálos áldozatot követelő tragédiáját, részvételét a Komárom város visszafoglalásának kísérletére tett fegyveres akcióban. A rendelkezésre álló forrásokból röviden összefoglalva az szűrhető le, hogy az újszőnyi (újkomáromi) direktórium, megnyerve a győri direktóriumot, 1919. május 1- jén hajnalban indított katonai puccsal vissza akarta foglalni Komáromot. Az akcióban a komáromi védőszakasz vörös hadseregbeli csapatait, valamint Győrből egy munkászászlóaljat vontak be.126 A fegyveres vállalkozást arra az értesülésre alapozták, hogy a túloldalon a Felvidék lakossága és a cseh katonaság csatiakozása elő van készítve, támogatásukat élvezik. Az éjjel megkezdett támadás három irányban bontakozott ki: a Vasúti- és az Erzsébet-hídon át, valamint folyóátkeléssel a két híd között. Kezdetben a támadás meglepte a csehszlovák oldalt. A vasúti híd birtokba vétele és a sikeres folyóátkelés biztosította, hogy a főerők elfoglalják a két híd északi hídfőjét, majd szétbontakozzanak a 125 MNL GyMSMGyL, IV.B/401b, Győr megye és szabad királyi város főispáni iratok (általános iratok). 126 HM HIM HL, 118. sz. doboz, Pozsonyi (Győri) Katonai kerületi Parancsnokság hadműveleti osztály iratai (1919. V. l.-V. 15.). 42
