Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 38/2017 (Győr, 2017)

MÉRLEG - JUHÁSZ Réka IBOLYA: A győri felsőoktatás intézményeinek hallgatói 1719-1852 (lsm: Durovics Alex)

Mérleg A bemutatott kötet új adataival, egyszerű és ádátható szerkezetével minden bizonnyal nagy segítségére lesz a Győrrel és annak tágabb régiójával foglalkozó történészek szá­mára éppen úgy, mint a családtörténeti kutatásokat folytatóknak. Különösen az egyes életpályák feltárása jelenthet érdekes kutatási témát a kötet esetében, hiszen a szerző, a kutatócsoporthoz hasonlóan, annak kérdésével már csak eltérő kutatási célja, valamint a diákok magas létszáma miatt sem vállalkozhatott. Ebből adódóan a Kutatócsoport nem tartja feladatának a hallgatók karrierpályájának vizsgálatát. Nem kisebbítve a szerző érdemeit és kötetének jelentőségét, meg kell jegyeznünk, hogy az elkészült munka tartalmaz egynéhány szerkesztésbeli hibát. A sorszámozás el­vére épülő táblázatok és grafikonok esetében a két eltérő ábratípus sorszámozása egye­sek számára zavarónak bizonyulhat. Az egységes jelrendszer alkalmazásának hiánya a grafikonok esetében (azonos mintával, színnel ábrázolt különböző fakultások) még jelmagyarázat mellett is értelmezésbeli hibákhoz vezethet. A nagy gondossággal megírt intézménytörténeti fejezet és az ahhoz szervesen kapcsolódó adatbázis eredményeit összegző rész egységét a források fejezet eltérő mondanivalója megtöri. Egy ilyen volumenű munka esetében mindenképpen szükséges lett volna, hogy a szerző eredményeit ne csupán a magyar, vagy magyarul értő kutatók ismerhessük meg. A mintegy 4 oldalas németnyelvű összefoglaló nem reprezentálja a mű komplex ered­ményeit, amely hiányosságot már a táblázatok német nyelvre fordításával is enyhíteni lehetett volna. A kötet bírálatának zárásaként megemlítendő hátsó borítójának miszté­riuma. A könyv belső oldala szerint azon a Győri Királyi Jogakadémia megnyitóbeszé­dének címlapja lenne, de ott semmiféle kép nem látható. El kell ismernünk viszont, hogy az említett kép szerepel a kötet képmellékletei között. Mindezen pontatlanságok és apróbb szépséghibák ellenére állítható, hogy az elké­szült munka, hiánypótló jellege miatt, hasznos, sok esetben nélkülözhetetlen segéd­könyvévé válhat a művelődéstörténet, a társadalomtörténet, az oktatástörténet kutatói, valamint természetesen a győri helytörténészek és családtörténészek számára egyaránt. Durovics Alex 190

Next

/
Thumbnails
Contents