Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 38/2017 (Győr, 2017)
Nemesné Matus Zsanett: A Bodroghy Papp család, adalékok a kemenesaljai evangélikus kisnemesség vallásosságához
Nemesné Matus Zsanett István nővére, Julianna is elhagyta Uraiújfalut, miután házasságot kötött Badits Istvánnal, aki Bakonyszentlászlón volt tanító (1826—1834), később pedig bakonycsernyei evangélikus lelkész (1834—1840) lett.35 Megállapíthatjuk, hogy a család migrációja során tudatosan olyan helyszíneket választott, ahol bizonyosan létezett evangélikus közösség, melynek nemcsak egyszerű tagjai, hanem aktív résztvevői is voltak. Erre a legkiválóbb példa József, aki felelős tisztségeket töltött be a győri konvent történetében. Volt ügyviselő, fiskális, aljegyző, főjegyző, kurátor, ügyvéd és iskolai felügyelő,36 valamint gyerekeit Győrben az evangélikus iskolába íratta.37 Továbbá 1846. május 6-án a Sopronban — lelkészek, tanítók, tanárok segedelmezésére — megalakult egyházkerületi gyámolda38 ügyintéző testületének haláláig egyik vüági tagja is lett.39 De nem feledkezhetünk meg költőnkről, Istvánról sem, aki — ahogy már említettük — a békési esperesség consistoriumának világi ülnöke lett, valamint Juliannáról, aki a lelkészfeleségek mindennapjait élte. A család számára fontos volt az adományozás is. István öregdiákként 1828-ban 100 Ft-ot adományozott a Soproni Magyar Társaság könyvtárának gyarapítására,40 1831-ben pedig, mikor Mezőberényt kolerajárvány sújtotta, szintén 100 Ft-ot adományozott a rendkívüli kiadások fedezésére.41 1834. január 7-én pedig a Mezőberényben 1802-től működő gimnázium Szarvasra történő áthelyezésére a nagybirtokosok földet, két száraz malmot és tanári lakások számára építési területet ajánlottak fel. Továbbá a 35 Hogy Julianna Bakonyszentlászlóra került, arról 1827. augusztus 19-én Székács József Útirajzában számolt be: „mikor tudtomra adatott, hogy az itt lévő Badits Tiszt(eletes) Úrnak felesége, testvére legyen Bodroghi Pap István Úrnak, el nem mulaszthatom, hogy meg nem látogattam.” EOL, Székács József bányakerületi püspök hagyatéka, 3.3/14. Utazási töredékek. A bakonycsernyei lelkészségre lásd: A reformációtól napjainkig. Bakonycsernye. http://www.szombathelylutheran.hu/egyhaztortenet/egyhazkozsega51a.html?page=0,2 (2015. 06. 15.) 36 RMEGyL NGyEGyJK, 1824/25, B 39.; RMEGyL NGyEGyJK, 1825/26, B 40.; RMEGyL NGyEGyJK, 1826/27, B 41.; RMEGyL NGyEGyJK, 1827/28, B 42.; RMEGyL NGyEGyJK, 1828/29, B 43.; RMEGyL NGyEGyJK, 1830/31, B 44.; RMEGyL NGyEGyJK, 1831/32, B 45.; RMEGyL NGyEGyJK, 1832/33, B 46.; RMEGyL NGyEGyJK, 1841/42, B 51.; RMEGyL NGyEGyJK, 1842/43, B 52.; RMEGyL NGyEGyJK, 1846/47, B 56. 37 Oszkár (1847-1866) 1855-1857, Dénes (1844-1885 után) 1851-1857, Ilona (1849-1885 után) 1857-?, Gizella (1842-1865) 1851-?, Gyula (1834-1871) 1841-1847, Ludovika (1855-1885 után) 1862-1865 között volt a győri iskola tanulója. RMEGyL. I. Gyülekezeti Levéltár. C. Győri evangélikus oktatási intézmények. 1. Iskola államosítás előtt. Felvételi jegyzőkönyve a győri ág(ostai) hitv(vallású) evangélikus) gyülekezet Tanodájában a latin nyelvtani I. és II. osztálnak 1846. évi szept. l-jétől kezdve. G6, o. n.; A győri felső nyelvészeti evang(élikus) iskola névkönyve 1846—1868. G7, pag. 45. Matricula Discipulorum Scholae Aug. Conf. addictae Jauriensis. 1791-1856. G 4, o. n. 38 A gyámolda megalakulásában főként a tolna-baranya-somogyi egyházmegye 1843. június 28-án benyújtott tervezetének volt nagy szerepe, melyet a győriek július 12-én tárgyaltak meg. Ügyeinek intézésére a lelkész elnöklete alatt négy egyházi és négy világi személyt választottak. Poszvék 1897, 36—37., 42. 39 Uo. 49., 82.; Székács 1848, 82. 40 Bodolay Gézánál helytelenül Bodroghy Papp Jánosként szerepel, de biztosan nem róla van szó, hiszen ő 1827. szeptember 17-én Mezőberényben meghalt. Bodolay 1963, 390. 41 Jeszenszky 1878, 30. 150