Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 38/2017 (Győr, 2017)
HORVÁTH JÓZSEF: Újabb adalékok a 18. századi győri magánkönyvtárak történetéhez
Horváth József Vergilius-kötettel, a következő hónapban pedig egy katekizmussal és egy grammatikával gyarapodott. Téhely Lajos 1795 őszétől Sopronban folytatta tanulmányait; ez újabb könyvvásárlásokkal járt együtt. így például 1796. szeptember 3-án „négy oskolai könyvre” három forintot és hat krajcárt, október 7-én „auctioban egy könyvre” három krajcárt, míg 1797. március 11-én „két könyvre az auctioban” 34 krajcárt költött. Ez utóbbi említések külön érdekessége, hogy a vásárlás módjára is utalnak. Hasonló jellegű könyves adatokkal találkozhatunk Csapó Dániel és Imre árvák hagyatéki iratai között is.44 így tudjuk róluk, hogy 1795 májusában egy olasz grammatikára egy forint tíz krajcárt, „az olasz Sprach meisternak” pedig egy forintot és harminc krajcárt adtak; 1795 szeptemberében két francia grammatikára a bekötésükkel együtt kettő forintot és 18 krajcárt költöttek; 1796 februárjában „Frantzia Dictionariumra 2 Thomussal német Deák és Frantzia nyelven” egy forint 34 krajcárt adtak ki; míg a tavasz során a következő munkákat vásárolták meg: • „Les ContesMauraux ...3 Thorn, xr. 58. • „Tepaysanparvenu ismét 2 Thomusban xr. 40. • „Les lettres d’ Adelhaide de Dammartin xr. 20. • „és 4 kissebbeket” 30 krajcárért. A felsorolt tételek azt mutatják, hogy a korábban általánosnak mondható latin és német mellett az 1790-es években érdeklődés mutatkozik már a francia és az olasz nyelv tanulása iránt is. Ugyanakkor azt is jól érzékeltetik idézett forrásaink, hogyan kerültek be az iskolai olvasmányok a korabeli polgárok és nemesek magánkönyvtáraiba — ahogyan arra korábban már Tóth István György, valamint Mészáros István is felhívta a figyelmet.45 Végezetül Rövid dolgozatomban a 18. századi győri magánkönyvtárak történetéhez szerettem volna néhány űjabb adalékkal hozzájárulni. A már korábban publikált két terjedelmesebb könyvjegyzék után ezúttal két kisebb jegyzék közlése és elemzése mellett az elszórtan felbukkanó adalékok összegyűjtésére helyeztem a hangsúlyt. Az előbbiekből két evangélikus vallású személy könyveit ismerhettük meg; míg az utóbbiakból főként arról kaphattunk képet, milyen könyveket vásároltak az árván maradt győri gyermekek számára kijelölt gyámjaik — részben tanulmányaikat, részben vallásos neveltetésüket elősegítendő. A konkrét említések számbavétele mellett fontosnak tartom ezt azért is, mert bizonyítják ezen adatok, hogy az iskoláztatás könyvek nélkül ekkor már nehezen volt elképzelhető — és hogy ezt az árván maradt gyermekek esetében is fontosnak és természetesnek tartották. 44 MNL GyMSMGyL, AV, AO, Lad. 7. Fasc. 68. „Csapó Dániel és Imre árvák iratai.” (Jelzete: IV. A. lg-/7.) 45 Vö. TÓTH 1991., illetve MÉSZÁROS 1989.! 142
