Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 38/2017 (Győr, 2017)
HORVÁTH JÓZSEF: Újabb adalékok a 18. századi győri magánkönyvtárak történetéhez
lamelyike jöhet számításba.20 Itt és most talán nem érdektelen megjegyeznem, hogy Szelestei Nagy László a betűtípusok alapos vizsgálata alapján bebizonyította: a „Lőcse, 1726.” impresszumú kiadás valójában Győrött jelent meg 1734-ben, Streibig József Antal betűivel!21 Lehet, hogy ennek egy példánya volt meg Fekete Imre könyvtárában? Egyébként az „Arany láncz” című munkának is volt győri kiadása: e kötet impresszumában „Frankofurtum 1743.” szerepel! Megjegyzem: annak gyanúja, hogy valójában győri kiadvánnyal van dolgunk, már az 1930-as években felmerült a kutatókban;22 újabban pedig V. Ecsedy Judit kutatásai23 bővítették a hamis impresszumú Streibigkiadványokkal kapcsolatos ismereteinket.24 A jegyzékben szereplő hét darab latin nyelvű munkáról itt és most nem szólnék részletesebben. Csupán Cicero leveleinek meglétére szeretném felhívni a figyelmet, mely munka — amint arra Tóth István György is utalt — a 18. században latin nyelvet tanulók egyik leggyakoribb olvasmánya volt.25 Talán e célból szerezte azt be ifjúkorában Fekete Imre is? Gyöngyösi István a 18. század első felének egyik legnépszerűbb írója volt; kultuszának Kulcsár Adorján egy külön fejezetet szentelt tanulmányában.26 így nem meglepő, hogy egyik munkáját beszerezte Fekete Imre is. A pontos címén „Uj életre hozatott Chariclia, avagy a Chariclia ritka példájú, és az olvasásra kedvet adó históriájának ... újabb, és jobb-rendben vétele” című munka több kiadást is megért akkortájt. így például Budán 1733-ban és 1742-ben is kiadták;27 de más kiadásához is hozzájuthatott az egykori újvárosi kapitány. Figyelmünkre érdemes a jegyzéket lezáró két német nyelvű, történeti tárgyú szépirodalmi munka megléte is. Nem csupán azért, mert azt mutatja, hogy e könyvek egykori birtokosa érdeklődött a római háború, illetve XII. Károly svéd király élete iránt; de azért is, mert arra utal, hogy a német kapcsolatok — hallei pietista kapcsolatok? — német nyelvű szépirodalmi munkák olvasásával is együtt járhattak. Vagyis: Fekete Imre, a 18. század első felében élt újvárosi kapitány nem csupán a Bibliát olvashatta németül, de szépirodalmi munkákat is; miközben latin nyelvismeretét is fejlesztette, vagy legalább igyekezett azt szinten tartani. ___________________Újabb adalékok a 18. századi győri magánkönyvtárak történetéhez___________________ 20 Vö.: SZINNYEII. köt. 1-2. hasáb, illetve SZELESTEI 1983. 295-296. o. 21 SZELESTEI 1983. 302. o. 22 Vö. pl.: PAYR 1939., vagy SZENT-IVÁNYI 1934.! 23 V. ECSEDY 1996. 24 A győri Streibig-nyomda történetéről részletesebben ld.: HORVÁTH 1998. 25 TÓTH 1991. 161.0. 26 KULCSÁR 1943. 41-43. o. 27PETRIKII. köt. 8. o. 137
