Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 38/2017 (Győr, 2017)
B. STENGE CSABA: A győri vagongyár egy különleges berepülőpilótájának életútja
A Győri Vagongyár egy különleges berepülőpilótájának életútja 1945 januárjában kötött házasságot — fia is még ebben az évben született —, majd 1945 februárjában az MWG evakuálásakor vállalatával együtt Ausztrián át Bajorországig vonult vissza, ahol a Künzingben, Passautól északnyugatra kialakított táborba került a háború végén (mivel civilként települt ki, hadifogságban hivatalosan nem volt). Lukács Ottó második világháborús katonai repülő pályafutását 1952 felszállás során összesen 730 óra 18 perc repülési idővel zárta, ebből magyar viszonylatban tekintélyes időt, 185 óra 47 percet Messerschmitt Bf 109-essel repült (ebből 70 óra 55 percet a keleti hadszíntéren és 114 óra 52 percet itthon).30 Háborús szolgálatáért a korábban említett Signum Laudis és német II. osztályú Vaskereszt mellett természetesen megkapta még a Tűzkereszt I. fokozatát a koszorúval és kardokkal, valamint viselte még az Erdélyi és Délvidéki Emlékérmeket is (érdekesség, hogy utóbbi emlékérem viselésére két igazolványt is kiállítottak neki, melynek oka valószínűleg adminisztrációs hiba volt, mivel a kitüntetést nem lehetett kétszer elnyerni). Lukács Ottó 1946. szeptember legvégéig tartózkodott Németországban, ekkor tért haza. Hazatérte után egyből apósa, Horváth Sándor autószerelő műhelyében kezdett el dolgozni Győrben, melyet 1949. december végével államosítottak. Államosítása után a korábbi műhely előbb AFIT XV. sz. Autójavító Vállalatként, majd 1956-tól Győri Autó- és Motorjavító Ktsz. néven működött. A vállalatnál az egykori pilóta intelligenciájával, szorgalmával, precíz munkájával mindenki elismerését kivívta és a ranglétrán is fokozatosan haladt előre. Amikor az 1956-os forradalom és szabadságharc leverését követően az Elnöki Tanács 1957/107. sz. határozata alapján megkezdődtek az 1945 előtt felavatott tisztek rendfokozatával kapcsolatos felülvizsgálatok és nem eléggé rendszerhű mivoltuk miatt tömegesen fokozták le ezeket az embereket, Lukács Ottó tiszti rendfokozatának felülvizsgálata is sorra került. 1959 elején a szövetkezeti elnök az alábbi üzemi jellemzést adta róla a katonai felülvizsgálad lapjára: „1950-től dolgozott a 15-ös számú Autójavító Vállalatnál, majd 1956. májustól pedig belépett szövetkezetünkbe tagnak és tagként dolgozik. Az elmúlt idő alatt magatartásával és jó munkájával úgy a szövetkezet, mint dolgozó társainak kiérdemelte megbecsülését úgy, hogy vezetőségi tagságnak választotta meg tagságunk. Ellenőrző bizottsági tag a szövetkezetnél, ezen beosztását kifogástalanul ellátja, ma is elősegíti szövetkezetünk ügymenetét. Az októberi eseményekkel kapcsolatban kifogástalan magatartást tanúsított azgal is, hogy dolgozóinknak a sztrájk alatt gyűlést tartott, melyben kihangsúlyozta hogy szaktársak, ha nem dolgozunk nem leszpénzünk, minket nem segít és nem támogat semmiféle szerv, ha feléljük a kis pénzünket akkor tönkremegyünk. Minden tudásával azpn volt, hogy a termelés zavartalanul menjen. Egyébként kitűnő szakmunkás és a legjobb termelő tagunk, a normát állandóan túlteljesíti, amiért vezetőségünk, valamint tagságunk jutalomban is részesítette. A fentiek alapján javaslom továbbra is tartalékos tisztnek meghagyni. ’31 30 Lukács Ottó Repülő Leírásából a szerző által készített összesítő adatok. 31 HM HIM HL Központi Irattár 56589. sz. okmánygyűjtő, felülvizsgálati lap. 119
