Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 38/2017 (Győr, 2017)
B. STENGE CSABA: A győri vagongyár egy különleges berepülőpilótájának életútja
A. Győri Vagongyár egy különleges berepülőpilótájának életútj, nyaival szemben is. A január 14-én megindított támadó hadműveletek következményeképpen másnap már szovjet harckocsik támadták a rosszosi repülőteret. Az evakuáció során e napon Lukács Ottó az általa kirepült Bf 109-esen vitte el magával az 1/1. század hadinaplóját is (amely egyébként jóval később sajnos így is megsemmisült). A magyar Bf 109-esek fokozatosan Urazovoba, Harkovba, majd Poltavára vonultak viszsza, majd miután a németek március közepén visszafoglalták Harkovot, a magyar Messerschmittek is visszatértek ide. A rossz időjárás és a folytonos visszavonulás, illetve áttelepülések miatt, alakulatának limitált alkalmazása közben Lukács Ottó januárban hat bevetést repült (egyszer rossz idő miatt visszafordult), februárban kilencet, márciusban pedig hármat. Lukács Ottó ezt követően április elejétől szabadságon volt Magyarországon és csak május 10-én érkezett vissza Harkovba.22 Utolsó vadászbombázó bevetését május 16-án repülte, ezután már csak riadóstartokat, szabad vadászatokat, illetve bombázókísérő bevetéseket repült. Közben május 17-én megrepülte első gyakorló „Gusztáv” felszállását is, a nagyobb motorteljesítményű Bf 109 G-2 alváltozatú Messerschmittel.23 Harci bevetéseit 1943. július 5-étől, a kurszki csata kezdőnapjától már kizárólag Bf 109 G-2 alváltozatú gépekkel repülte. (Bf 109 G-2-essel összesen hét harci bevetést repült.) Lukács Ottó utolsó harci bevetését 1943. július 19-én abszolválta, ekkor nagy magasságban, 6000 méteren légi harcot vívott egy szovjet Pedjakov Pe-2 távolfelderítővel, de az ellenséges gépet nem sikerült lelőnie a 45 perces bevetés során (a szovjet kétmotoros repülőgép valószínűleg felhőbe menekült üldözője elől).24 Lukács Ottó Repülő Leírásában egyébként ez az egyeden eset, ahol az a megjegyzés szerepel, hogy légi harcot vívott. A vadászbombázó bevetések jellegéből, az időjárási körülményekből, illetve a térségben a szovjet repülőerők mérsékelt aktivitásából adódóan az első magyar Messerschmitt pilóták kevésszer találkoztak a levegőben szovjet gépekkel, ami a légi harcokra éhes pilótákat eléggé frusztrálta is. Minden bizonnyal ez volt a helyzet Lukács Ottó esetében is, mire pedig a magyar vadászok a légi harcok sűrűjébe kerültek a kurszki csatában, őt már hazavezényelték. Lukács Ottó zászlós összesen 68 harci bevetést repült Messerschmittel, ebből 41 volt vadászbombázó akció. 1942 és 1943 folyamán Re.2000 és Bf 109 típusokkal öszszesen 93 harci bevetést repült a keleti hadszíntéren. A jó kezű és szerencsés pilótát egyszer sem lőtték le és Messerschmittel műszaki hiba miatt sem kellett kényszerleszállást végrehajtania — bár egy ízben motorhiba miatt vissza kellett fordulnia —, így a hadműveleti területről géptörés nélkül tért haza. A sajnos eléggé általános tendenciának, a repülők magyar kitüntetések terén meglehetősen tendenciózus és látványos mellőzésének megfelelően Lukács Ottó is csak egy Signumot kapott egy éves hadműveleti területen végzett közel száz harci bevetéséért, melyek között számos nagyon eredményes vadászbombázó akció is volt. Ezt is csak 1943 tavaszán adományozták részére, március 22-ei legfelsőbb elhatározás nyomán április 8-ai dátummal. Már ezt megelőzően a németektől is kapott egy II. osztályú 22 Lukács Ottó Repülő Leírása nyomán (másolata a szerző birtokában). 23 Az F alváltozatú Messerschmittek beceneve „Friedrich”, míg a G alváltozatúaké „Gustav” volt. 24 Lukács Ottó Repülő Leírása nyomán (másolata a szerző birtokában). 117
