Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 38/2017 (Győr, 2017)

B. STENGE CSABA: A győri vagongyár egy különleges berepülőpilótájának életútja

A Győri Vagon gyár egy különleges berepülőpilótájának életútja

fenn részletadatok, de számomra teljesen egyértelműnek tűnik, hogy az első magyar Messerschmittek a szeptember 19-én Kasztornojéból Sztarij Oszkolba áttelepülő

II. /JG 77 leadott gépei voltak. Ide településük után ugyanis előbb a 4./JG 77, majd a 6./JG 77 Bf 109 F-4-ről Bf 109 G-2-re történő átfegyverzése is lezajlott szeptember végéig és így számos Bf 109 F-4 alváltozatú gépük felszabadult, mivel ők ekkor már a Konotop repterén átvett Bf 109 G-2-eseket alkalmazták.11

Az első magyar harcba vetett Messerschmittek — a II./JG 77 gépállományának gyári számai alapján — minden bizonnyal bécsújhelyi gyártásúak voltak, a 13001-13391 gyári számcsoportban.12

Itt jegyezném meg azt is, hogy hibás az az 1977-ben publikált és azóta számtalan helyen, számtalanszor visszaköszönő adat, mely szerint a magyar 1/1. vadászrepülő századot Messerschmitt Bf 109 típusátképzése után a III./JG 52 alá rendelték.13 Egyrészt a magyar század — bár elöljáróikon keresztül sok, németek által kiadott parancsot is kaptak — nem került közvetlen német alárendeltségbe, hanem az 5/1. vadászrepülőosztály alárendeltségében maradt (ez az osztályparancsnokság váltotta le decemberben az 1. vadászrepülő osztályparancsnokságot). Másrészt a kérdéses német alakulat nem a

III. /JG 52 volt, hanem az I./JG 52. Egy korabeli magyar dokumentumban14 szerepel az a megjegyzés, hogy a század „nyolc pilótája a német 52. vadászrepülő-ezred 3. osztályának kötelékében harcfeladatokat hajt végre”. Ez az osztály tekintetében nyilvánvaló gépelési hiba, innen eredhet a fentebbi téves adat és ez nem is azt jelenti, hogy a századot közvetlenül a német osztálynak rendelték volna alá. A II./JG 77 az egyre súlyosabb afrikai helyzet miatt november 7-én kapott parancsot az Észak-Afrikába történő áttelepülésre. Az ő helyükre érkezett meg két nappal később az I./JG 52 (illetve annak egy része, a Kommando Wiese) Sztarij Oszkolba, mellyel aztán a magyar vadászbombázók a tél folyamán számos közös bevetést repültek.15 A III./JG 52 nagyon távol délre, a Kaukázusban harcolt ekkor.

Ezután a néhány tisztázásra érdemes és pontosított, fontos részlet után visszatérnék Lukács Ottó személyéhez, aki Sztarij Oszkolban október 10-én szállt fel először egy Bf 109-essel. Október 10. és 13. között összesen 15 felszállást hajtott végre 2 óra 40 perc repült idővel az új típuson, ezzel átképzése véget is ért. Ezt követően, 1942. október 15-én egy 60 perces szabad vadász/saját csapatok feletti oltalmazó bevetéssel meg is repülte az első Bf 109-es harci bevetését.16 A bevetést nyilvánvalóan kötelékkísérőként a II./JG 77 pilótáival repülte. Lukács Ottó ezen felszállása mérföldkő lett a

11 Jochen Prien: Geschichte des Jagdgeschwaders. 77. Teil 2. Eutin, Struve, 1993. 1180—1185. o.

12 Uo., továbbá Jochen Prien — Peter Rodeike: Messerschmitt Bf 109 F,G, K series. An illustrated study. Atglen, Schiffer, 1995. 24. o.

13 Csanádi Norbert - Nagyváradi Sándor - Winkler László: A magyar repülés története. 2., bővített kiadás. Budapest, Műszaki Kiadó, 1977. 236. o.

14 HM HIM HL magyar 2. hadsereg iratanyaga. 17. doboz, 5/1. vadászrepülő-osztály harctudósítása.

15 Jochen Prien: Geschichte des Jagdgeschwaders. 77. Teil 2. Eurin, Struve, 1993. 1191—1192. o. Az I./JG 52 aktivitásáról a térségben lásd bővebben Bernd Barbas: Die Geschichte der I. Gruppe des Jagdgeschwaders 52. Traditionsgemeinschaft JG 52, 2006. 182—201. o.

16 Lukács Ottó Repülő Leírása nyomán (másolata a szerző birtokában), valamint az 1/1. vadászrepülőszázad bevetési naplókivonata (eredetije a szerző birtokában).

115